Dátum, időpont, keltezés: így írjuk helyesen

A dátum az irodai szövegek leggyakoribb eleme: szerepel minden levélben, jegyzőkönyvben, meghívóban és szerződésben. Éppen ezért ott látszik meg leghamarabb, ha egy cégnél mindenki másképp írja. Az egyik munkatárs „2026.07.29”-et ír, a másik „2026. július 29-én”-t, a harmadik „07.29.”-et, és a dokumentumokból senki sem tudja kikeresni, mi mikor történt.

A dátum- és időpontírást A magyar helyesírás szabályai 12. kiadása (2015, AkH.) a 295–300. pontban rendezi, néhány kapcsolódó kérdést pedig a nagykötőjelről és az írásjelekről szóló pontok. Az alábbi összefoglaló ezekre a pontokra hivatkozik, így vitás esetben könnyen visszakereshető, mit mond pontosan a szabályzat.

A teljes dátum elfogadott alakjai

A 295. pont szerint az évszámot arab számmal írjuk, és a teljes keltezésben pont áll utána. A hónap neve kiírható, rövidíthető, és jelölhető római vagy arab számmal is. A nap arab szám, utána pont áll – vagy, ha toldalék kapcsolódik hozzá, kötőjel (pont nélkül).

A szabályzat példáiban az arab számos alakban is szóköz áll a pontok után (2014. 02. 28.), ezért a szóköz nélküli „2026.07.29.” nem a szabályzat szerinti forma. A hónapnevek közszavak, kisbetűvel írjuk őket (143. pont). A szabályzat rövidítésjegyzéke (284. pont) szerinti hónaprövidítések: jan., febr., márc., ápr., máj., jún., júl., aug., szept., okt., nov., dec. Figyeljünk arra, hogy a február rövidítése febr., a szeptemberé szept. – a „feb.” és a „szep.” nem szerepel a jegyzékben.

A régi hivatali stílusból maradt f. hó (folyó hó) és f. év (folyó év) rövidítés ma is szerepel a szabályzat rövidítésjegyzékében, sőt a 240. pont l) alpontja példaként is hozza: f. hó 5. – f. hó 25. Helyes tehát, de üzleti levélben kerülendő: a címzett gyakran csak napokkal vagy hetekkel később olvassa a szöveget, és egy év végén kelt levélben a „folyó hó” könnyen félreérthető. Írjuk ki a hónapot.

A számítógépes rendszerekből ismert, kötőjeles 2026-07-29 alak az ISO 8601 nemzetközi szabvány formája. Fájlnevekben és adatbázisokban hasznos, mert az így kezdődő nevek betűrendje egyben időrend is, folyó szövegben azonban a szabályzat felsorolt alakjait használjuk.

Pont az évszám után – és amikor nem kell

A 296. pont szerint pontot teszünk az évszám után, ha a következő hónapnévvel vagy időt jelölő szóval nincs nyelvtani viszonyban: 2026. júliusban, 2026. évi, 2026. őszi. Ha viszont az évszám birtokos jelzője a következő szónak, vagy névutó követi, a pont elmarad (297. pont):

• 2026. júliusban – de 2026 júliusában;
• 2026. őszi – de 2026 őszén;
• 2026 előtt, 2026 után, 2025 és 2027 között.

A 297. pont b) alpontja szerint akkor sincs pont, ha az évszám a mondat alanya („2026 nehéz év volt az építőiparban”). Zárójeles évszám mellől is elhagyható a pont: a cég (alapítva 1998) …

A 298. pont szerint az évszámhoz a toldalék pont nélkül, kötőjellel kapcsolódik: 2026-ban, a 2026-os költségvetés, 2027-től. A „2026.-ban” alak tehát hibás.

Napok toldalékkal: május 1-jén, 15-től

A nap számjegyéhez kötőjellel kapcsoljuk a toldalékot, és ilyenkor a nap után nincs pont (295., 298. pont). Az elseje szóalakjaira a szabályzat több változatot is elfogad:

• 1. vagy 1-je (elseje);
• 1-én vagy 1-jén (elsején);
• 1-ig vagy 1-jéig (elsejéig);
• 1-i, 1-ji vagy 1-jei (elseji, elsejei).

A többi nap ugyanígy viselkedik: július 6-ig vagy 6-áig, 12-től vagy 12-étől, december 25-től január 27-ig. Az „1.-jén” alak (pont és kötőjel együtt) hibás: a keltezés éppen kivétel a sorszámnevek általános szabálya alól, amely szerint a pont a kötőjel előtt is megmarad (292. pont).

Ha a nap után névutó áll, a 299. pont szerint pontot vagy kötőjeles birtokos személyjelet kell tenni: 2026. július 20. és 31. között vagy július 20-a és 31-e között; 2026. június 10. óta vagy június 10-e óta. A puszta „július 20 és 31 között” helytelen.

Időtartamok és határidők nagykötőjellel

A „-tól -ig” viszonyt nagykötőjellel (–) jelöljük, amely hosszabb a kötőjelnél (264. pont c) alpont). Ha csak számokat vagy rövid szavakat kapcsol össze, mindkét oldalon tapad: 2026. július 28–30., június–augusztus, az 1–4. pontban. A 296. pont szerint összekapcsolt sorszámneveknél csak a második szám után áll pont: 2025–2026. évi, 2025/2026. évi vagy 2025/26. évi.

Ha két teljes dátumot kapcsolunk össze, a nagykötőjel előtt és után szóköz áll, és az első dátum is ponttal zárul (296. pont): 2026. április 11. – 2026. október 10., illetve 2026. I. 15. – VIII. 23.

A toldalék a kapcsolat utolsó tagjához járul: a 2026. július 28–30-i képzés, 2025–26-ban, a 2025–2026-os időszak (264. pont c) alpont).

Az irodai gyakorlatban gyakori hiba a sima kötőjel („július 28-30.”) a nagykötőjel helyett. Szövegszerkesztőben a nagykötőjel általában külön billentyűkombinációval vagy automatikus javítással vihető be; érdemes a sablonokba eleve így beírni.

Óra és perc

A 300. pont szerint folyó szövegben gyakran kiírjuk az óra és perc szót: 10 óra 25 perckor. Számjegyekkel írva az óra és a perc közé szóköz nélkül pontot vagy kettőspontot teszünk: 9.30 vagy 9:30. A toldalék itt is kötőjellel kapcsolódik: 9.30-kor, 9:30-ig, a 9.30-as vonat. A kettőspont körül ilyenkor egyik oldalon sincs szóköz (240. pont f) alpont), vagyis a „9 : 30” hibás.

Egész óránál a számjegy mellé szó kerül: du. 5 órakor (290. pont), 8 órától 16 óráig, nagykötőjellel rövidebben 8–16 óráig. A törtórás kifejezéseket egybeírjuk: negyed kilenckor, fél tizenkettőig, háromnegyed négyre (293. pont). A de. (délelőtt) és a du. (délután) a szabályzat rövidítésjegyzékében szerepel.

Egy dokumentumon belül vagy a pontot, vagy a kettőspontot használjuk. Ha a dátum is pontokkal tagolt, a kettőspontos időpont (2026. 07. 29. 14:40) jobban elkülönül tőle.

A keltezés sora és a leggyakoribb hibák

A levél keltezése a helységnévből és a dátumból áll, közöttük vesszővel: Budapest, 2026. július 29. Az irodai szokás szerint a helységnév után vessző áll, a dátumot pedig pont zárja, akár a lap tetején, akár az aláírás előtt áll. Folyó szövegben toldalékos alakot használunk: „A 2026. július 29-én kelt levelükre…”. Az üzleti levél többi részéről lásd: Az üzleti levél formai és tartalmi követelményei.

Az alábbi táblázat a jegyzőkönyvekben és e-mailekben leggyakrabban előforduló hibákat gyűjti össze.

Egy egységes belső szabály

Nem kell mindent megtanulni: elég, ha a cég kiválaszt egy formát mindenre, és beírja a sablonokba. Egy jól működő minta: levélben és szerződésben kiírt hónapnév (2026. július 29.), táblázatban arab szám szóközzel (2026. 07. 29.), időpontnál kettőspont (14:40), időtartamnál nagykötőjel (július 28–30.), fájlnévben az ISO-forma (2026-07-29). Ezzel a dokumentumok egységesek lesznek, és a keresés is működik.