melcsi62, a tudástár felhasználója: 369 hete 3 napja 18 órája 23 perce .
Összesen 2534 elfogadott válasz, csökkenő időrendben:
 
Téma: Önellenőrzés 0908 formai hibás!

Szia!  Én logikusan  ha eredeti bevallásban valakit magánnyugdíjpénzt.tagnak vallottom volna, akiről kiderül, hogy nem az és akkor önellenőrzés... én bizony a 0908A-03-03-as lapon szerepeltettem volna adatot, de a kötelezettség alapnál és a tagdíjnál is mínusszal...  valamint plusz kötelezettségként írtam volna a 9,5%-os ny.jár alaphoz és 9,5% járulékhoz, mínusszal pedig az 1,5%-os ny.jár.alaphoz és járulékhoz..   az önellenőrzéses lapokon.

Ha önellenőrzést kell javítani.. akkor igen kell a javító kód és kénytelen kelletlen muszály jelölni az A-lapon az önellenőrzés esedékességét és hogy önellenőrzés, mert különben nem adja az önellenőrzési lapokat és akkor elég nehéz a beadott önellenőrzést (jól ktölteni) javítani.. 

nem volt még ilyen jellegű önellenőrzésem, sem pedig önellenőrzés javításom .. így nem állítom neked tutira, hogy már pediglen így kell........ de hátha valaki olyan is csatlakozik válaszolni, aki már javított önellenőrzést, ami önellenőrzés azért volt, mert eredetileg magánnyugd.p.tagként lett vallva az M-esen az illető, miközben nem az.

Üdv.

Finken fogadta el, ekkor: 2010-03-04 07:24
Pont: 50
Téma: EVA Bt kiegészítő tevékenység járuléka

Szia!  Böbe válaszát csak erősíteni tudom..

A " hab a tortán"  dologgal kapcsolatban  : igen, egy csak tőkebefektető taggal, aki semmilyen jogviszonyban, tagi személyes közreműködői jogviszonyban sem végez személyesen munkát a Bt-ben, azzal kapcsolatban járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn, akkor sem, ha az a tag nyugdíjas és akkors sem, ha nem nyugdíjas.  A vezető tisztségviselői feladatok (Bt-nél üzletvezető) ellátása nem keverendő össze a tagi személyes munkavégzéssel/tagi közreműködéssel...

Te magad írod, hogy valójában személyesen közreműködik akár az összes tag, akár csak valamelyikük.. Bt esetében nem kell feltétlenül társasági szerződésben szabályozottnak lenni a tagi személyes közreműködésnek, az történhet a tagok megállapodásán alapulva is..  ezen tagok megállapodását írásban kell rögzíteni, tekintettel arra, hogy erre nem a Ptk., de egyéb jogszabályok (pld. TB, Gt..) okán szükség van..  A tagi személyes munkavégzés/közreműködés is lehet ingyenes is, épp úgy, mint akár a megbízásos jogviszony

Mindenképpen rendezni kellene (kellett volna), hogy a Bt. tevékenységében kik dolgoznak, milyen feltételekkel és milyen jogviszonyban..

A személyes közreműködés kifejtéséhez, értelmezéséhez az alábbi link ( elég olvasmányos) segítségedre lehet... (függetlenül attól, hogy a cikk címe mi..)

Személyes közreműködés fogalmának értelmezése az 2008.09.29.

-------------------- Ha a tagi személyes közreműködés áll fenn, akkor az kieg.tev.társasvállalozói jogviszony, aminél nyugdíj járulék alap csak a tényleges közreműködői díj lehet..., tehát ha ingyenes a közreműködés, akkor nyugdíjjárulék alap hiányában nincs 9,5% nyugd.járulék sem...   de az eü.szolg.járulék fizetési kötelezettség fennáll  - kivéve a kieső időre esőt - , amit 2009. január 01-től csak egy jogviszonyban kell megfizetni.., tehát ha ez a kieg.tev. társ. vállalkozó egyben kieg.tev. egyéni vállalkozó is, akkor minden év január 31-ig történő választása alapján csak egy helyen, vagy a társasvállalkozói, vagy az egyéni vállalkozói státusza szerint fizeti...
Tehát nincs gubanc sem:  Ha az a tag, amelyik nyugdíjas - nem megbízásos jogviszonyban és nem munkaviszonyban - a társaságnál személyesen munkát végez  - ide nem értve a vezető tisztségviselőséget - , akkor a kieg.tev.társasvállalkozó-nak minősül, (mint nyugdíj melletti személyesen közreműködő tag), akár díjazás nélkül.. és akkor 2009-ben: volt az eü.szolg.járulék + a tételes eho  (egy helyen fizetendőként) , 2010-ben pedig csak az eü.szolg.járulék.
Üdv.

dapra fogadta el, ekkor: 2010-03-03 13:53
Pont: 100
Téma: 0953-09 lap 289.sor?

Szia Helen!  A január 31-ig megkapott un. járulék igazolásnak elméletileg tartalmaznia kellene.., 

Tbj. tv-ből:

47. § (1) A 46. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartást a nyilvántartásra kötelezett havonta lezárja, archiválja és arról az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint az állami adóhatósághoz bevallást, a Tny. 97. §-a (2) bekezdésében előírtak esetén a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervhez adatszolgáltatást teljesít.


(3) A foglalkoztató a jövedelemigazoláshoz csatoltan a tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles a nyilvántartás adataival egyező igazolást kiadni a biztosított részére a tárgyévben fennállt biztosítási idő "tól-ig" tartamáról, a levont járulékok (tagdíj) összegéről, a foglalkoztató által megfizetett egészségbiztosítási járulék összegéről és azok alapjáról. A biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni.


---------------------  Ha nincs rajta, akkor kérjen egy igazolást róla, .  Üdv.  
 

helen3 fogadta el, ekkor: 2010-03-03 12:10
Pont: 10
Téma: 0953-09 lap 289.sor?

Szerintem, ha a vállalkozói osztalék alap utáni százalékos eho fizetési kötelezettségébe nem kavar be, hogy lenne neki a 450 eFt-ba beszámító , akkor lehet, hogy akár el is hagyható.. kipróbáltam, akkor sem ugrál érte, ha a 292. "f" be 450.000 Ft-ot írok.., tehát vélhetően akkor van jelentősége, ha mondjuk 450 lenne a saját, mondjuk oszt.jöv.utáni eho és nem akarna ennyit, hivatkozva arra, hogy de nekem van már a munkáltató által megfizetett beszámító összegem... tehát, amikor saját magára nézve kedvező -en akar elszámolni... visszaigényelni a túlvont eho-t eho, és minden beszámítható összeget figyelembe venni..

Üdv.

helen3 fogadta el, ekkor: 2010-03-03 12:10
Pont: 10
Téma: neg. bankegyenleget megszünteti a bank

Szia!  Nekem a bank úgy írja jóvá, hogy "kényszer hitel"  ....   én is úgy könyvelem, hogy kapott hitel..

Amikor pénz kerül a számlára, akkor az addig adott kényszer hitelt leveszi: kényszerhitel törlesztése címszóval.. és számol a kényszer hitel után kamatot is.., amit szintén levesz.. ( megj: nincs külön folyószámla hitel, stb. egyezség.)

Üdv.

Cler fogadta el, ekkor: 2010-03-03 10:53
Pont: 13
Téma: Egyszerűsített bevallás helyesbítése

Szia!  Add majd be önadózóként az SZJA bevallásodat és kalap..

Tavaly nekem az egyik ügyfél cég ügyvezetője  kérte ezt az APEH általit... (megjegyzem nem is kérhette volna),  megjött az APEH által komponált bevallás az ügyfélkapus e-mailjére, onnan kinyomtattuk és kiderült, hogy ele hibával..  450 eFt felett volt a tőle levont 14% százalékos eho, stb.. és az eho-s lapot még csak nem is töltötték ki, stb. Nem foglalkoztunk azzal, amit küldtek.. egyszerűen beküldtük a 0853-ast, amit fel is könyveltek.. Ha beadjátok a 0953-ast, akkor csak az bevallás lesz az, amit felkönyvelhetnek, mert az lesz vagy kézzel, vagy elektronikusan aláírt bevallás.

Üdv.

F.Juli fogadta el, ekkor: 2010-03-03 09:59
Pont: 20
Téma: Székhely közüzemi díjainak elszámolása

Szia!

Olyan arányban, megfelő mutatók/arányszámok alapján.. amilyen mértékben az az adott költség a vállalkozás miatt merül fel, ill.amit az SZJA tv. megenged:

SZJA tv. 11.sz. mellékletéből:

I. Jellemzően előforduló költségek

Költségként elszámolható kiadások különösen a következők:

12. az üzlet, a műhely, a gazdasági épület, az iroda bérleti díja, a fűtés, a világítás és a technológiai energia költsége, a telefon, rádiótelefon, telefax, cb-rádió, telex (ha a lakás és a telephely műszakilag nem elkülönített, akkor a tevékenységgel arányosan lehet e kiadásokat figyelembe venni az adott költségre jellemző mértékegységek - például nap, m2, m3 - alapulvételével), továbbá az internet használat díja (ha a lakás és a telephely műszakilag nem elkülönített, az internet használati díjának 50 százaléka);

13. a telefon, a rádiótelefon, a telefax, a cb-rádió, a telex telephelyre történő beszerelése esetén a készülék ára és a beszerelés díja, azzal, hogy a telefon árának és beszerelési díjának 50 százaléka számolható el költségként abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó lakása és telephelye műszakilag nem elkülönített;

---------------

A vállalkozói kivétednél nem tudom pontosan mire gondolsz az EHO-val kapcsolatban.., mert a vállalkozói kivéted az mindenképpen TB-s, ha a váll.kivéted kevesebb, mint a legminimálisabb  TB járulékalap (minimálbér), akkor a min.bér után minimum meg kell fizetni a járulékokat, ha a vállalkozói kivét több, akkor az a min. TB.jár alap. A vállakozói kivét 127%-a után SZJA előleget is kell (levonni) fizetni.

Nem derül ki a kérdésedből, hogy kezdő ev. vagy-e.., mert ha nem, akkor nem biztos, hogy kevesebb vállalkozói kivét esetén csak a minimálbérrel minden el van boronálva.. gondolok is a tevékenységre jellemző keresetre, aminek jelentősége lehet az un. kivét-kiegészítés szempontjából .. Ha járulékozás vonatkozásában kevesebb kivét esetén maradsz is a minimálbér utáni járulékozásnál..

A főfogl.ev. TB járulék (levonásos és költségként elszámolható) összesen: igen, 44%.

Üdv.

Szerencses73 fogadta el, ekkor: 2010-03-02 15:12
Pont: 50
Téma: Bérmunka teljesítési helye, időpontja 2010

Szia! Nem igazán tudom értelmezni mi a pontos kérdésed, illetve kinek a szemszögéből  .. magyar cég vállalt valamit, amit kivited közben Ausztriába megmunkálásra aztán onnan visszajön és miként számlázzon a saját megrendelőjének?  vagy  a magyar cég csinál valamit, amit kivisz,/ kivitet megmunkálásra és milyen számlát fog kapni az osztráktól?  Vagy csak fáradt vagyok.... 

De:  teljesítési hely tekintetében nem tudom ez segít-e:

ÁFA tv-ből:

Általános szabályok

37. § (1) Adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.

(2) Nem adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.

A törvény előírja, hogy főszabály szerint mely hely minősül a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyének, mely alól több kivétel is létezik. Adóalanyok közötti ügyletekben a szolgáltatás teljesítési helyét a szolgáltatást igénybevevő adóalany székhelye, állandó telephelye, ennek hiányában állandó lakóhelye, szokásos tartózkodási helye határozza meg. Amennyiben a szolgáltatást nem adóalany részére nyújtják, úgy a teljesítés helye a szolgáltatást nyújtó adóalany székhelye, állandó telephelye, ennek hiányában állandó lakóhelye, szokásos tartózkodási helye.

Amennyiben a szolgáltatást nyújtó vagy azt igénybevevő adóalanynak a székhelye mellett egy vagy több állandó telephelye is van, a teljesítési helyet az igénybevétellel legközvetlenebbül érintett hely határozza meg.

A személyszállításhoz, termékfuvarozáshoz járulékosan kapcsolódó szolgáltatások, a szakértői értékelés, valamint az ingatlantól eltérő terméken végzett munka (bérmunka) teljesítési helye - amennyiben azt nem adóalany részére nyújtják - változatlanul az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik. Abban az esetben azonban, ha ezeket a szolgáltatásokat adóalany veszi igénybe - a hatályos szabályoktól eltérően - az igénybevevő adóalany gazdasági célú letelepedésének helye határozza meg. Tehát például a bérmunka szolgáltatásoknál a továbbiakban már nem lesz jelentősége annak a teljesítési hely megállapítása szempontjából, hogy a (feldolgozott) terméket elfuvarozták-e belföldről vagy sem.

..................

Üdv.

dalila fogadta el, ekkor: 2010-03-02 13:34
Pont: 50
Téma: Főiskolai gyakorlat adózása 2004ben

Szia EEE!  Délután már néztem a kérdésedet, de nem lehet tudni pontosan, hogy ahol a szakmai gyakorlatod volt, de én is azt a 2002/88. kérdés-választ Pm találtam, amiből úgy néz ki, hogy 2004, 2005-ben a gyakorlati képzés alatt szerzett jövedelmet olyan jogcímen kellett adózni, stb.. amilyen jogcímen keletkezett: tehát: vagy munkaviszony, vagy megbízásos, munkvégzésre irányuló e.jogviszony..

Tehát nem úgy működött, mint a szakképző iskola.. gyakorlat..: 

2002/88. Adózási kérdés
felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatóinak szakmai gyakorlatára fizetett díjazás adókötelezettsége
[Szja tv. 3. § 71., 72. e) és f) pontja]
A szakképzési hozzájárulásról szóló 2001. évi LI. törvény 1. számú mellékletének 1. b) pontja alapján a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (Szt.) és a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (Ftv.) hatálya alá tartozó és a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény alapján támogatható gyakorlati képzések idejére kifizetett pénzbeli juttatás és díjazás bizonyos keretek között elszámolható a szakképzési hozzájárulás teljesítésénél kiadásként.
Ugyanakkor a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 2002. január 1-jétől hatályos rendelkezései megkülönböztetik a nem felsőfokú intézmény tanulóit és a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatóit.
Az Szja törvény 3. § 72. e) alpontja csak a 3. § 71. pontjával összefüggésben alkalmazható, tekintettel arra, hogy az Szt. hatálya csak a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényre terjed ki.
A felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatóinak szakmai gyakorlatára tekintettel fizetett díjazás nem sorolható az Szja törvény 3. § 72. f) alpontja alá sem, tekintettel arra, hogy az Ftv. nem tartalmaz ilyen jellegű juttatást (nem is tartalmazhat, hiszen ezt nem a felsőoktatási intézménytől, hanem a hallgatót szakmai gyakorlaton fogadótól kapja a magánszemély).
A leírtak miatt a hallgatónak biztosított juttatás, díjazás nem tekinthető adóterhet nem viselő járandóságnak, az olyan jogcímen lesz adóköteles, amilyen jogcímen azt részére kifizetik.
(PM Jövedelemadók főosztálya 14188/2002. - Adónemek főosztálya 1225681311/2002.; AEÉ 2002/10.)
  
 ------------------------

 De az ami határozatot kaptál, abban szerepelnie kell, hogy milyen törvény, milyen §-a alapján és végül is, akkor miféle jogviszony volt az, amire fel neked küldtek csekkeket...   Ha erről írtál volna valamit, akkor könnyebb lenne valamit keresni...    az, "hogy a kapott kifizetést egyéb jövedelemként adóztad le, meg, hogy ezek szerint rendes jövedelemként kellett volna"az így elég pongyola..

Milyen jogviszonyban álltál a szakmai gyakorlat ideje alatt, milyen havi juttatásokat kaptál, és milyen jövedelemigazolást kaptál a kifizetőtől az SZJA bevalláshoz és mire hivatkozik most az APEH a határozatában.. 

Üdv.

EEE fogadta el, ekkor: 2010-02-28 19:57
Pont: 50
Téma: Kezdő egyéni vállalkozás járulékai

Szia:  Ha szakmai képesítésed nem elegendő ahhoz, ami tevékenységet folytatni kívánsz.. akkor az is megfelelő, ha alkalmazottad, vagy segítő családtagod rendelkezik olyan képesítéssel..

Aztán tanulmányozni kellene az alábbit:

A kérdésed alapján azt sem lehet eldönteni, hogy egyébként választhatnád-e az átalányadózást (nem állsz-e munkaviszonyban, esetleg nyugdíjas vagy-e,  stb..), ha pedig meg nézted, hogy választhatnád, akkor az átalány adózás lényege az, hogy törvény szerint meg van határozva, hogy a milyen tevékenységet végző ev, aki jogosult ezt az adózást választani, az a bevételéből hány % költség levonásával SZJA-zik.., ami költséget nem kell számlával, vagy könyveléssel igazolni.. az igazolás nélkül elismert hányad..   ( Egy nem nyugdíj melletti ev, aki átalányadós lehet, ha pld-ul kizárólag építőipari tevékenysége van, akkor az elismert költséghányad amivel számolhat a bevételével szemben az 80%,  tehát a bevétel 20%-a az átalány jövedelem... SZJA-zni ezt a átalány jövedelem 127%-át kell az adótábla szerinti adó mértékkel  feltételezhetően:: 17%-kal).

Ha lehetsz átalányadós ev és nem nyugdíjas és az SZJA tv.53.§. (3), (3-4) bek-ben foglalt tevékenységed lesz csak, akkor a bevételed 20%-a az átalányjövedelem...  kiszámolni gondolom ki tudod..

Az építőipari tevékenység folytatásával kapcsolatban ajánlatos áttanulmányozni az alábbi törvényt 

191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet
az építőipari kivitelezési tevékenységről
  
    és nyilván még más vonatkozó jogszabályokat is a tevékenységgel kapcsolatban ..,  

Vagy adó, járulék,könyvelés tekintetében fel kellene venni a kapcsolatot egy könyvelővel.. a tevékenységgel kapcsolatban pedig akár a Keresk.és Ipar Kamaránál érdeklődni..

Üdv.

nádazó fogadta el, ekkor: 2010-02-27 12:43
Pont: 20
Téma: segítő családtag

Szia!  ha hivatalosan is elismerten akarsz az üzletben eladóként ténykedni.. akkor az vagy segítő családtagi, vagy alkalmazotti minőségben mehetne..  Ugyanakkor tudomásom szerint a GYED igénybe vétele mellett még mindig nem lehet kereső tevékenységet folytatni..  ebből pedig akár a segítő családtag, akár az alkalmazotti, vagy addíg még lehet az AM könyv-es.. az mind keresőtevékenység..  Üdv.

sandormonik77 fogadta el, ekkor: 2010-02-25 10:09
Pont: 50
Téma: EV osztalék EHO-ja

Szia Enci!  Akkor miért kérdőjelezed meg a válasz helyességét?  Üdv.

szokeandras fogadta el, ekkor: 2010-02-25 08:05
Pont: 2
Téma: EV osztalék EHO-ja

Szia!

2008/48. Adózási kérdés
vállalkozói osztalékalap után fizetett egészségügyi hozzájárulás költségek közötti elszámolása

[a személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) 11. számú melléklet I. 11. pontja és a 10. számú melléklet II. 3. pontja]
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho tv.) 3. §-ának (3) bekezdése szerint a vállalkozói osztalékalap után a magánszemélynek 14 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (1) bekezdése és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 36-37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint a törvényben meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot.
A vállalkozói osztalékalap után fizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást az egyéni vállalkozó elszámolhatja költségként.
Az Szja törvény 10. számú mellékletének II. 3. pontjának utolsó mondata szerint azonban nem számolható el költségként a megszűnés évéről készített adóbevallás alapján a vállalkozói osztalékalap után megállapított egészségügyi hozzájárulás.
(PM Jövedelemadók főosztálya 1978/2008. - APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 1559809377; AEÉ 2008/7.)

Üdv.

szokeandras fogadta el, ekkor: 2010-02-25 08:05
Pont: 2
Téma: EV osztalék EHO-ja

A véleményeddel nem vitatkozva..  annyi kiegészítést azért írnék  (ha túl sok lenne a vállalkozói osztalékalapod), hogy ezt a 14% százalékos eho-t max. 450.000 Ft-ig kell megfizetni..  a megfizetettségi határba figyelembe veendő.. pld-ul: 2009-ben   a kifizetőt/munkáltatót terhelő megfizetett (4,5+0,5 %  majd később az 1,5+0,5%) eü.bizt.járulék,  vagy a kieg.vállalkozónál a megfizetett eü.szolg.járulék ..

Tehát ha volt 10.000.000 Ft vállalkozói osztalék alapod, akkor azután nem kell 1.400 eFt százalékos eho-t fizetni, csak max. 450 eFt-ot, ha meg valamely kifizetői eü.bizt.járulék évi 100.000 Ft volt, akkor csak 350 eft-ot.

Amit megfizetsz ev-ként 14% százalékos eho-t, az a megfizetés évében költségként számolható el az egyéni vállalkozásodban.

Üdv.

szokeandras fogadta el, ekkor: 2010-02-25 08:05
Pont: 2
Téma: társas vállalkozó járuléka

Amikor "van" a személyes közreműködés kezdete, akkor legkésőbb a kezdet napján be kell jelenteni a T1041-en ilyen olyan társasvállalkozóként.. ha un. főfoglalkozású, akkor kieg.tev.-nek nem minősülő társasvállalkozó..  Mivel biztosított 2009. dec.31-ig vonatkozóan kell róla adni NYENYI-t is.. 2010-től a NYENYI adatszolgáltatásnak nem kell külön eleget tenni, az is Art. 31.§.(2) alapján megy, amire az APEH a 0908-ast rendszeresítette foglalkoztatottakat tekintve.

A példádból nem tudom eldönteni, hogy mikor van a közreműködés kötelezettségének kezdete.. ezt a papírokból és ismert infókból Te tudod eldönteni.

Üdv.

fenyvesjanosne fogadta el, ekkor: 2010-02-24 08:52
Pont: 7
Téma: társas vállalkozó járuléka

Szia!  Ha sehol nem biztosított magánszemély/ek csinál/nak  KFT-t  és abban tagi minőségükben nem végeznek személyesen munkát, akkor nincs a társaságnak személyesen közreműködő tagja, azaz nincs társasvállalkozója.. tehát az ilyen tag után nincs a társaságnál járulékfizetési kötelezettség..

Ha a társasági szerződésben szerepel (mellékszolgáltatás), hogy valamely tag, vagy tagok személyes munkavégzésre kötelezettek és ezeknek a tagoknak nincs máshol biztosítottságuk, akkor ezek a tagok ebben a Kft-ben un. főfoglalkozású társasvállalkozónak minősülnek, ami kötelező járulékfizetéssel jár akkor is, ha a KFT nem végez munkát, az alábbiak függvényében (mi minősül kezdetnek....:)

5. § (1) E törvény alapján biztosított
f) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,


(2) A társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége:
a) a gazdasági társaság, az egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja esetében a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig, egyéni cég tagja esetében az egyéni cég tagjává válás napjától az egyéni cégben fennálló tagság megszűnésének napjáig,
b) egyéb esetben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig
tart.
  

----------------------

Végrehajt.rend:

195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet
a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
5. § (1)


(2) A Tbj. 10. § (2) bekezdés a) pontjának alkalmazásánál a társasági szerződésben meghatározott személyes közreműködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a tag a személyes közreműködést ténylegesen megkezdi. Amennyiben ez a nap nem állapítható meg, úgy a társasági szerződésben meghatározott időpont az irányadó, ennek hiányában a személyes közreműködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a társaság tevékenységét a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezései szerint megkezdheti.


----------------------

Ami ezekből biztosnak vélhető: hogy ha már egyszer elkezdődött az a személyes közreműködés kezdete.. akkor utána már hiába van tél és esetleg nem folyik tevékenység, nincs bevétel, akkor ha csak társasági szerződés szintjén nem módosítják a személyes közreműködési kötelezettséget, hogy ekkortól megszűnt a tag ezen kötelezettsége,-- akkor télen is fizetni kell.  (Szerintem)

Hogy egy induló KFT-nél mikortól kell kötelezően járulékozni a máshol biztosítással nem rendelkező személyesen közreműködő tag (mellékszolgáltatást teljesítő) miatt, azt az dönti el, mi minősül személyes közreműködés kezdetének..  Az APEH korábban magyarázta a különbséget a Bt. és Kft személyesen közreműködő tagja között, hogy míg a Bt.nél számít, hogy a társaság tevékenységében.. a KFT-ben ez nem feltétlenül értelmezendő ilyen szűken.

Nem tudom ezzel így segítségedre voltam-e az értelmezésben.

 

Üdv. 
 

fenyvesjanosne fogadta el, ekkor: 2010-02-24 08:52
Pont: 7
Téma: társas vállalkozó járuléka

Szia Mari!  Adott társaság tagjával kapcsolatban - aki nem munkaviszonyban, nem megbízásos jogviszonyban végez személyesen munkát a cégnél -  akkor merül fel annak vizsgálata, hogy mi legyen a járulékalapja, illetve járulékköteles-e egyáltalán, ha az a tag tagi személyes közreműködést vállalt ..

KFT esetében a személyesközreműködést (mellékszolgáltatást) mindenképpen társasági szerződés kell, hogy tartalmazza a GT előírásai alapján.  Betéti társaság esetén, ha a társasági szerződés nem rendelkezik konkrétan a tagi személyes közreműködés kizárásáról, vagy annak előírásáról.., akkor tagok megállapodása alapján is történhet a tagi személyes közreműködés.

Ha egy gazdasági társaságnak nincs foglalkoztatottja, nincs bejelentett személyesen közreműködő tag ,  és az adódó munkákat nem alvállalkozó, vagy szerződés alapján nem  más vállalkozó végzi.. akkor jogos azon feltételezés, hogy ha bevétel keletkezik a cégnél, akkor valaki csak dolgozik abban a cégben.. ha nem kapnak el feketén foglalkoztatottat munkavégzés közben, akkor vélelmezni lehet, hogy a tulajdonos/tulajdonosok dolgoznak "feketén" .

A Kft ügyvezetője az nem csak a társaság tulajdonosainak köréből kerülhet ki.. de ha közülük kerül ki, akkor teljesen más jogviszony az ügyvezetőség ellátása  és más a tagi személyes munkavégzés (közreműködés).

Ha az ügyvezető (akár tag, akár nem) ingyenes megbízással ügyvezető és sehol sincs biztosítotti jogviszonya.. akkor, ha egyébként eü.szolg.ellátásra nem jogosult, akkor ő saját maga kötelezett magánszemélyként eü.szolg.járulék fizetésre és nyilván előtte erre bejelentkezésre.

A nem munkaviszonyos ügyvezető csak akkor lenne egyébként is ebben a jogviszonyában biztosított, ha az ügyvezetői díjazása havonta elérné a min.bér 30%-át.... tehát az ügyvezető, valamint utána a gazd.társaság akkor sem kötelezett kötelező minimum járulékfizetésre, ha pld-ul építőiparban nem tél van és van bőven munka.    Üdv. 

fenyvesjanosne fogadta el, ekkor: 2010-02-24 08:52
Pont: 7
Téma: eva-bevétel mikorra?

Szia!  A számla keltét követő naptól a 30-ik napon EVA bevétel, ha azt nem fizették ki már korábban..

Ugyanakkor fel kellene hívni az ügyfeled figyelmét az ÁFA tv. számlakiállítási határidő tekintetében., mert az bőven túl van a teljesítést követő 15 napon..

ÁFA tv. 163. § (1) Az adóalany a számla kibocsátásáról legkésőbb
a) a teljesítésig,
b) előleg fizetése esetében a fizetendő adó megállapításáig,
de legfeljebb az attól számított ésszerű időn belül köteles gondoskodni.
(2) Az (1) bekezdésben említett ésszerű idő
a) az ellenértéknek - ideértve az előleget is - készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő megtérítése esetében haladéktalan,
b) egyéb, az a) pont alá nem tartozó olyan esetben, amelyben a számla áthárított adót tartalmaz, vagy annak áthárított adót kellene tartalmaznia, 15 napon belüli
számlakibocsátási kötelezettséget jelent.
  
EVA:tv-ből:

A bevétel megszerzésének időpontja
7. § (1) A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany a bevétel megszerzésének időpontját a (2)-(7) bekezdésben foglaltaknak megfelelően, más adóalany a számvitelről szóló törvény szerint meghatározott időponttal állapítja meg.


(7) A bevétel megszerzésének időpontja - a (2)-(6) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a bizonylat kibocsátásának napját követő 30. nap, ha az adóalany a bevételt a (2)-(6) bekezdés szerint eddig az időpontig még nem szerezte meg. Bizonylat módosítása esetén, az általános forgalmi adóról szóló törvénynek a számlázásra vonatkozó X. fejezetében előírtaknak megfelelően kibocsátott bizonylat kibocsátásának napján kell a bevételi nyilvántartást a módosítás összegével értelemszerűen módosítani.


------------ Üdv.  
 

dessler fogadta el, ekkor: 2010-02-24 08:38
Pont: 50
Téma: Selejtezés bejelentése az APEH-nak

 Szia!        2001.01.01-től nincs APEH bejelentési köt.  az ev. selejtezéséről...

2000.12.31-ig így szólt...:

III. SELEJTEZÉS
A tárgyi eszközök kiselejtezésének igazolásául selejtezési jegyzőkönyvet kell felvenni. A selejtezési eljárás során meg nem semmisített tárgyi eszközt eltávolíthatatlan azonosító jellel kell ellátni. A 30 ezer forintot meghaladó beszerzési értékű tárgyi eszközök selejtezési időpontját a selejtezést megelőzően 15 nappal az első fokú adóhatóságnak kell bejelenteni. Az adóhatóság képviselőjének távolléte esetén két érdektelen tanú jelenlétében kell a selejtezést lefolytatni és a selejtezési jegyzőkönyvet aláírásukkal - lakcímük és adóigazgatási azonosító számuk feltüntetése mellett - igazolni.


2001.01.01-től módosult:, módosította a

2000. évi CXIII. törvény

indokolása
A 4. számú melléklethez
A törvény az Szja törvény 5. számú melléklete
- I. pontját egészíti ki új alponttal, amelyben a biztonságos jogalkalmazás érdekében rendezi, hogy az egyéni vállalkozó által természetbeni juttatásként adott termék, szolgáltatás értéke mely időpontban szerepeltethető a könyvekben;
- II. pontjának 4. és 13. alpontjában, a törvényen belüli összhang megteremtése érdekében pontosítja a leltározási előírásokra vonatkozó nyilvántartásokat és rendelkezéseket;
- III. pontjából - az egyszerűsítés érdekében - törli a selejtezés adóhatóságnak történő bejelentési kötelezettségét, valamint az adóhatóság képviselőjének jelenlétére vonatkozó előírást.
  
 
 Üdv.

Rya fogadta el, ekkor: 2010-02-23 21:55
Pont: 20
Téma: 2010. év - tanácstalanság

Szia Edit!  Madóra válaszát már nem ismételném. De a kérdésedből ítélve, úgy gondolom, hogy a szuperbruttósítást kevered a vállalkozói kivét-kiegészítés intézményével.

1,27-el szorozni kell minden összevonás alá eső jövedelmet az  SZJA adóelőleg/ adó megállapítás szempontjából, így az átalány jövedelmet is .. (kivétel: az adóterhet nem viselő...)  

A járulékozásnak önmagában a szuperbruttóhoz nincs köze, csak az SZJA-nak és teljesen mindegy, hogy az az összevonás alá eső jövedelem több munkaviszonyból származik, olyan vállalkozói kivétből, ahol a vállalkozó egyébként máshol munkaviszonyban is áll,stb.

Aki egyidejűleg munkaviszonyban áll, az nem lehet átalányadós.

Ha munkaviszony melletti ev lennél (SZJA-s vállalkozói jövedelemadózást alkalmazó), ott csak a tényleges vállalkozói kivét után kötelező a járulékfizetés, de nyilván a vállalkozói kivétet az SZJA megállapításánál (mivel összevonandó jövedelemnek minősül), az SZJA kulcs megállapításához 1,27-el felszorzottan kell SZJA adóalapnak tekinteni.  Ha a "felturbózott" összes összevonandó jövedelmed nem haladja meg évesen az 5 milliót, akkor a tényleges vállalkozói kivétedből az SZJA: 21,59%.

Más kérdés az un. vállalkozói kivét-kiegészítés intézménye, aminél viszont számít, hogy a vállalkozói kivéted az eléri-e a tevékenységed piaci értékét.. ha nem, akkor a vállalkozói osztalékjövedelmet végül is nem teljes egészében vállalkozói osztalékjövedelemként fogod adózni, hanem abból lesz váll.kivét.kiegészítésnek minősülő jövedelem...   Ha az ev. úgy gondolja, hogy nem akar kivét-kiegészítést ehózni 27%-kal, közben osztani,szorozni,stb... és inkább annyi vállalkozói kivétet számol el (ami ugye járulékalap is) amennyire ráfogható, hogy éves szinten megfelel a tevékenység piaci értékének..

Szerintem a munkaviszony melletti ev-k majd kivárnak és ha 2010. novemberig nem törlik el, vagy nem módosítanak ezen a kivét-kiegészítésen, tevékenység piaci érték dolgokon, akkor majd 2010. évvégén legfeljebb egyben fognak vállalkozói kivétet elszámolni, ha járulékalapnak akarják és nem kivét-kiegészítésnek..  

Az 5) kérdésedben így a szuperbruttónak és a minimálbér x-szerese járulékalapnak nincs köze egymáshoz.

   Sarkítva kicsit a szuperbruttó: 3.937.007 Ft éves tényleges összevonandó jövedelemig az SZJA kulcs 21,59 %, efelett pedig 40,64%.   De mennyivel jobban néz ki az APEH portálon is az elmúlt évek adósávjait tartalmazó táblában, hogy az szerepel: 5 millióig 17%, efelett meg csak 32,  és ezt rakják össze a megelőző éveket is tartalmazó táblázatokkal, hogy lámcsak hogy megemelkedik a sávhatár és emellett lecsökken az SZJA kulcs 2010-től..  (de szerencse, hogy ezt a plusz 27%-kal növelt tényleges jövedelmet találták ki és mondjuk nem az évszámmal szoroztatják fel a tényleges jövedelmet.. ) 

Üdv.

mats fogadta el, ekkor: 2010-02-23 21:27
Pont: 13
Téma: Mi történt a 0943-sal?

Szia!  Jó adószámot ütöttél, mert ha EVÁ-s társaságról van szó, az eFt-ban vall. és csak azokat a lapokat teszi megnyithatóvá.,,   ha egyéni vállalkozó, akkor az ev. által tölthető lapokat teszi megnyithatóvá.. az ev FT-ban tölti.. én  kb. két órája küldtem 0943-ast és rendben volt.

43-01-01 lap  C. 16,17,18. sor a kieg.ev. járulékaival kapcsolatban .. most is van és Ft-ban kell tölteni (nyilván fillér nélkül) .  Üdv.

izsayeva1 fogadta el, ekkor: 2010-02-23 17:04
Pont: 50
Téma: 0953-as bevallás hanyadik sorába kell írni?

Szia!  A 0953-as 1-es sorába (munkaviszonyból származó bérjövedelem)  , akár a rendszeres, akár a nem rendszeres  + a munkáltató által fizetett pld-ul  táppénz (adóköteles Tb ellátás).   ezeket összesíted és egyösszegben beírod.  

Ha a letöltött 0953-as A lapján az 1-es sor rublikára ráállsz és nyomsz egy F1-et, akkor feljön a kitöltési útmutató  (ha letöltötted a 0953-as súgóját is) ahol meg fogod látni felsorolva, hogy mi minden ebbe az 1-es sorba, ami munkaviszonyra tekintettel került megszerzésre és bérnek minősül. Üdv.

batyuka fogadta el, ekkor: 2010-02-23 16:48
Pont: 25
Téma: Hozzájárulás-fizetési felső határ

Szia! A munkáltató /kifizető által által megfizetett (őt terhelő) 4,5+0,5 majd később az 1,5+0,5 Eü.bizt.jár., tehát a foglalkoztatói  és a havi 4.500 eü.szolg.járulék, akinek volt ilyen, valamint akitől vontak, aki már 14 % százalékos eho-t ...  2009-ben.

2010-től nem a foglalkoztató eü.bizt., hanem a biztosítottól levont (4+2 eü.b.) Üdv.

tiba6 fogadta el, ekkor: 2010-02-23 12:30
Pont: 20
Téma: heti 35 órás

Ha ennyire egy emberes, és nem nagy a forgalom/bevétel... akkor talán nem kéne szombaton arra a 3 órára kinyitni  és akkor normál hagyományos 5+2 munkarendben dolgozna, minden hétvégén a két pihenőnappal..  

Vagy ha nem tudják tartani az Mtv. előírásait (hiszen hetente az egy pihenőnap az nem elegendő, akármilyen munkaidőkeretben is lenne foglalkoztatva..), akkor lehet, hogy nem munkaviszonyban kellene dolgoznia a KFT-ben, hanem személyesen közreműkö tagként, akinek nincs szabott munkaideje és akár a 7 napból 7 napon is dolgozhat, napi akárhány órát..

Akárhogy lenne munkaviszonyban a munkarendje.. valamikor kell lenni olyannak amikor van egybefüggő 2 nap  tehát vagy a szombat-vasárnap,  vagy a vasárnap-hétfő.., vagy..

Üdv.

 

évuci fogadta el, ekkor: 2010-02-23 11:51
Pont: 3
Téma: heti 35 órás

Szia!

Pihenő idő: Mtv. 122-125.§.

Indoklás:

Általános szabály, hogy a munkavállalónak heti két pihenőnap jár, amelyből az egyiknek vasárnapra kell esnie. E szabály betartása nem okoz gondot, ha a munkavállaló ún. általános munkarendben dolgozik, azaz hétfőtől-péntekig tartó munkavégzést követően kerül a heti két pihenőnap kiadásra.
Amennyiben a munkaidő munkaidőkeretben kerül ledolgozásra, az alkalmazott munkaidőkeret függvényében eltérően alakulhat a pihenőnapok, illetve a vasárnap kiadása:
- Munkaidőkeret alkalmazása esetén előírható heti 48 órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő biztosításának kötelezettsége, amelybe a vasárnapnak is bele kell esnie (tehát vagy szombaton vagy hétfőn kerülhet sor a másik pihenőnap kiadására).
- A Munka tv. 124. § (3) bekezdésében meghatározott munkakörökben, munkarendben foglalkoztatott munkavállalók számára a heti 48 óra megszakítás nélküli pihenőidő kiadása kötelező, de havonta csak egy alkalommal kell a pihenőnapnak vasárnapra esnie.
- Munkaidőkeretben történő foglalkoztatás során lehetséges a pihenőnapok kiadását úgy is biztosítani, hogy heti 40 óra megszakítás nélküli pihenőidő kiadása kötelező, amibe hetente egy teljes naptári napnak és havonta legalább egy vasárnapnak bele kell esnie. A munkaidőkeret teljes időtartama alatt azonban nem elegendő, ha minden héten csak 40 óra pihenőidő kerül kiadásra, mert a heti 48 óra pihenőidőt ilyen munkaidő-beosztás esetén is biztosítani kell, de a munkaidőkeret átlagában.
A pihenőnapok összevont kiadása is lehetséges, a munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók esetében, az alábbiak szerint:
- kéthetente, (a munkáltató döntése alapján),
- havonta (kollektív szerződés, vagy a felek megállapodása alapján),
- kéthavonta is összevonható idénymunka esetén, melyre csak a felek megállapodás alapján kerülhet sor, a 2006. január 1-jétől hatályos rendelkezések szerint,
- a 2007. július 1-jétől hatályos rendelkezések alapján, a munkavállaló foglalkoztatására megállapított munkaidőkeret tartama alatt - kollektív szerződés rendelkezése esetén - összevontan is kiadható. A 2007. évi LXXIII. törvénnyel hatályba léptetett új (6) bekezdés nem határozza meg a munkaidőkeret mértékét úgy, mint a korábbi szabály, amely szerint a pihenőnapok hat havi munkaidő keret esetén adhatók ki összevontan (készenléti jellegű munkakörben, megszakítás nélküli, illetve többműszakos munkarendben, valamint idénymunkát végzők esetében).
A pihenőnapokat az alkalmazott munkaidőkereten belül kell kiadni, tehát a munkaidőkeret meghatározásakor számolni kell a kiadandó pihenőnapokkal is. A pihenőnapok összevonásakor ügyelni kell arra, hogy 6 nap munkavégzést követően egy pihenőnap kiadása kötelező, de ez alól a kollektív szerződés bizonyos munkarendek esetében kivételt fogalmazhat meg.
A Munka tv. 124. § (8) és (9) bekezdése azt a személyi kört nevesíti, akik esetében a pihenőidők összevonására nincs mód vagy erre csak hozzájárulásával kerülhet sor.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy például az egészségügyi dolgozók számára a 2007. évi LXXII. törvénnyel módosított 2003. évi LXXXIV. törvény 13. § új (7) bekezdése a heti pihenőnapok összevonása tekintetében speciális szabályokat fogalmaz meg: a többműszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállaló esetében a heti pihenőnap részben összevontan is kiadható, ha a munkavállaló a munkaköri feladataként a munkaidejének legalább 50 %-ában ügyeleti feladatokat lát el. Emellett kötelező 6 nap munkavégzés után legalább 1 pihenőnap kiadása.
A munkaszervezés rugalmasságát biztosítja, hogy a vasárnapi pihenőidő biztosítására vonatkozó általános szabályoktól eltérően a rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap foglalkoztatható részmunkaidős munkavállaló heti pihenőnapjának nem kell vasárnapra esnie (például gyakran alkalmaznak bevásárlóközpontokban kifejezetten csak hétvégi munkavégzésre munkavállalókat, ezért esetükben a pihenőnapok kiadására vonatkozó általános szabályok betartása szinte lehetetlen lenne).
  


Ez már csak az epém: Az egy órás ebédidőre bezár a bolt, vagy a dolgozó az egy órára eltávozhat mondjuk akár étterembe enni, vagy ez csak papíron van, mint legtöbb helyen, hogy arra az egy órára nem fizetnek bért.. de a dolgozó ott kell legyen a boltban és a szendvicsét bekaphatja a raktárban, ha éppen nincs vevő, egyébként abban az egy órában is dolgoznia kell? 

Üdv.

évuci fogadta el, ekkor: 2010-02-23 11:51
Pont: 3
Téma: 0908, 0958 bevallások pótlása

Szia!  2009-re vonatkozóan,most mindegy, hogy melyik ev-nél.. mivel nem nyilatkozott a 0908 vonatkozásában a 09NY-en, akkor szerintem be kellene küldeni őket havonta nullásan.. Letöltöd a bevallási nyomtatványt  értelemszerűen az azonosítókat szerepelteted rajta  és csak a 0908A lapot küldöd, tehát nem lesz M-es lap egyikhez sem..

A munkaviszony melletti ev-nél 2009-re vonatkozóan, mivel nem nyilatkozott a 09NY-en sem előre az évre, sem havonta -- ezért pótlólag magát a 0958-ast be kellene küldeni az azonosítókat, jogviszonykód., stb. értelemszerűen töltve a járulék alap és járulék viszont nulla.  Mivel 2010. januárra se nem nyilatkozott az NY-en, se pedig 1058-ast nem adott magáról.. akkor pótlólag a 1058-ast nulla járulékkal be kellene adni és az elkövetekezendő időre vagy nyilatkozik az NY-en, vagy küldi nullásan a 1058-ast.. én, mivel van némi kavar e körül..  adott esetben a 1058-ast küldöm nullásan.

2009.12.23-án megszűnt ev... soron kívüliként be kellett volna már adnod a 0908-ast és a 0958-ast akár nullásan.. megszűnés esetén ezt nem lehet helyettesíteni a 09NY nyilatkozattal, akkor sem ha egyébként tavaly év elején előre évvégéig nyilatkoztál ezen bevallások tekintetében nemlegességre.. DE most látom, hogy saját magad vonatkozásában sem adtál évközben semmit a 0908, 0958 vonatkozásában.. akkor ezeket is pótolni kellene..  Az évközben megszűnt SZJA egyéni vállalkozó a vállalkozós bevétel,kstg, stb.. vonatkozásában a 0953-as bevallásban ad számot 2010.05.20-ig.

Őstermelőkkel soha nem volt és nem lesz dolgom, nincs velük kapcsolatban jártasságom,  így velük kapcsolatban nem nyilatkoznék... 

Azt viszont szeretném Tőled megkérdezni, hogy Te vállaltad azoknak az egyéni vállalkozóknak, meg az őstermelőnek az adózási, stb. dolgait, vagy milyen minőségben kérdezed, amit kérdezel?

Üdv. 

Zsuzsi7561 fogadta el, ekkor: 2010-02-23 09:32
Pont: 100
Téma: 2010 évi nyilatkozat

Szia!  Milyen bejelentett személyre gondolsz.. mert ha munkaviszonyosra, akkor az, hogy kevesebb a bére, mint a teljes munkaidősre vonatkozói minimálbér, az csak részmunkaidős foglalkoztatottnál fordulhat elő..   A munkáltató a 1008A-M-en vall...  és ha a munkáltató a 1008-M-esébe a tényleges munkabérét írja be TB járulék alapnak, akkor az azzal be van jelentve..

Üdv.

tm51 fogadta el, ekkor: 2010-02-23 09:24
Pont: 25
Téma: KFT. osztalékfizetés

Szia!  A GT és a társasági szerződés szabályozza az osztalékfizetést, valamint ennek megfelelően taggyűlési hatáskör az osztalék jóváhagyása..  Ha nem magánszemély a társaság tagja, hanem adott esetben egy KFT, akkor a KFT (is) fog osztalékot kapni.. 

Ha mind a két KFT magyar, akkor az osztalékbevételt nem terheli adó.. Aki kapja az elszámolja kapott, járó osztalék bevételként... Üdv.

Mazurka fogadta el, ekkor: 2010-02-22 19:28
Pont: 20
Téma: 20%-os áfa 1065. bevallásban

Szia!  Nézd meg a 31-es sor   és a 71 sor kitöltésijét. Üdv.

Mazurka fogadta el, ekkor: 2010-02-22 19:21
Pont: 20
Téma: Adókedvezmények

Szia! Ha az ő nevére szól az igazolás és van mivel szemben érvényesíteni, akkor érvényesítse..  Te a rendelkezésedre bocsátott bizonylatok alapján elkészíted a bevallását, ha adott igazolásokat, ami adókedvezményre jogosítja és van annyi összevonandó SZJA-ja, hogy van mivel szemben.. akkor annak rendje és módja szerint állítod össze a bevallását..   Szerintem nem kell túl misztifikálni a dolgot..

Ha meg a túl paránál tartunk, akkor aki az igazolást kiállította az ő nevére, az az APEH-hoz is bejelentette, hogy kiknek adott igazolást,stb.. Az legalább olyan gyanús lehetne, hogy igénybe vehette volna, de nem vette.. Ha kijelölik egy vagyonosodási vizsgálatra, vagy elbukik egy vagyonosodási vizsgálaton az nem ennek a felsőokt.tandíjkezdmény igénybevételnek lesz köszönhető..

A vállalkozód meg egyébként sem lehet egy parázós típus, mert ha a számla-nyugtaadási kötelezettség elmulasztása szankciótól nem tartott, akkor miért tartson egy olyantól, ami jogszerűen megilleti.. és ez nem apeh ismerős kérdése.  Nagyon sok minimálbér körül élő embernek a gyereke fizetett tandíjat, a hozzátartozó vette igénybe a kedvezményt (törvényes lehetőség), de a diákhitelből fizették.. vagy éppen a gyerek korábbi megtakarított pénzéből, más segítők pénzéből..

Üdv.

Mzita fogadta el, ekkor: 2010-02-22 16:48
Pont: 10
Téma: EVA-s vállalkozó járulékai

Szia!  A 0901 az a bevallás gyakorisága szerint vonatkozik rá.. vélhetően éves bevallási gyakoriságú az egyéb adónemek tekintetében.. tehát az éves bevallását (0901), vagy az arról az NY-en a nyilatkozatot be kell adni 10.02.25-ig.

Előfordulhat növelő tétel, vagy olyan is ami egyébként EVA bevételnek számít, bár nem volt számlázva.., vagy olyan bevétel amit magánszemélyként szerzett, de EVA bevételnek kell figyelembe venni.., vagy kapcsolt felé..

pld-ul erre való tekintettel:

(2) Az eva alapjának megállapításakor az adóévben megszerzett összes bevételt növeli:
a) az adóévben megszerzett bevétel, ha annak fizetésére (teljesítésére) olyan személy köteles, amellyel az adóalany a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben meghatározott kapcsolt vállalkozási viszonyban áll;


(2) Bevétel a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany által vállalkozási (gazdasági) tevékenységével összefüggésben, vagy arra tekintettel bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, beleértve az áthárított általános forgalmi adót is. Vagyoni érték különösen a pénz, az utalvány (ideértve különösen a kereskedelmi utalványt és minden más hasonló jegyet, bont, kupont, valamint egyéb tanúsítványt, amely egy vagy több személy árujára vagy szolgáltatására cserélhető, illetőleg egy vagy több személy esetében is alkalmazható kötelezettség csökkentésére), a dolog, az értékpapír, az igénybe vett szolgáltatás és a forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog, valamint az adóalany javára elengedett kötelezettség vagy átvállalt tartozás.


(7) Elengedett, elévült kötelezettség és más által átvállalt tartozás esetében a bevétel az adóalany megszűnt kötelezettségének, illetve megszűnt tartozásának összege.
  
 Üdv.

 

pálkata1 fogadta el, ekkor: 2010-02-22 15:54
Pont: 5
Téma: EVA-s vállalkozó járulékai

Szia!  nagyjából igen..

Azért nagyjából, mert amiket írsz, nem biztos, hogy ugyanazt értjük alatta.. pld-ul összes számlás bevétele+kamat..   nem biztos, illetve nem tudjuk, hogy csak a számlás bevétele számít-e..

aztán: Adóbevallásokat tekintve: az első három hónapra, amikor munkaviszony melletti EVÁ-s volt, arra nem adhatsz nullás 0958-ast havonta,  mert a munkaviszony melletti EVÁ-s, az negyedévente a negyedéves EVA adóalap 4%-a után kötelezett járulékfizetésre (2% eü és vállalk.járulék kivétel).. amit 2009.04.12-ig vallani és fizetni is kellett neki,   ha nem volt az I.n.évben EVA adóalapja, akkor is a 0958-ast az In.n.évre kell pótolni negyedévesként.  Aztán még érdekes lehet a 0958-as szempontjából, hogy pont 09.04.01-től lett-e főfoglalkozású EVÁ-s egyéni vagy  pedig mondjuk március 27-től,  vagy április 10-től.. mert akkor a 0958-as rendezése nem olyan egyszerű..

De a kitöltési útmutatóban szerepel, mi a teendő ilyen jogviszony váltásnál.

Az EVÁ-s nem volt kötelezett 0901-est adni 09.07.20-ig a szakképzési előleg okán, mert az EVÁ-s nem a szakképzési tv. szerint, hanem az EVA tv. szerint kötelezett a szakképzési bevallására és megfizetésére.. ha van, akkor negyedévente és más az alapja is..

Üdv.

pálkata1 fogadta el, ekkor: 2010-02-22 15:54
Pont: 5
Téma: Tevékenységre jell. kereset

Szia!  Nem biztos, hogy felesleges plusz munka volt a nullás 1058-as. Én aki többes, máshol főbiztosított és vállalkozásában nulla járulékalap.. szintén küldtem ez évben a nullás 1058-ast, tavaly meg ezek egy részére 09NY-en nyilatkoztam.  De most, hogy ez helyettesíti a TB felé történő adatszolgáltatást és ezt az adatszolgáltatást a TB felé 2010-re vonatkozóan az APEH fogja teljesíteni közvetlenül.. nekem 2010.02.12-én is azt mondták (APEH), hogy jól teszem, ha beküldöm magát a bevallást nullásan, mert még mindig nem tud egyértelmű választ adni, arra, hogy elegendő-e csak az NY. -- bár szerintem és szerintük is a 1058-as kitöltési útmutató alapján arra lehet következtetni, hogy akár elegendő lenne az NY is.  Üdv.

Bogatada1 fogadta el, ekkor: 2010-02-22 12:59
Pont: 7
Téma: 0953 melyik sorába írjam?

Szia!  A bérjövedelmet az első sorba.. akár rendszeres, akár nem..   az adóköteles Tb ellátás, attól függ mi az és ki volt a kifizető: a munkáltató, mert TB kifizetőhely,  vagy pld-ul az OEP folyósította..

Ha töltöd a 0953-ast és letöltötted a súgóját is, akkor ha az adott sornál F1-et nyomsz, felhozza a sorhoz tartozó kitöltési útmutatót-tájékoztatót..  Nézd meg az 1-es és 4-es sorhoz fűzött magyarázatot, valamint hozzá azt, hogy milyen jövedelemigazolásaid vannak. Üdv.

Gyandi fogadta el, ekkor: 2010-02-22 09:53
Pont: 20
Téma: 1 tulajdonos, 3 vállalkozás

Szia Kjor!   A GT szabályozza, azon belül akár attól eltérőan a társasági szerződés, hogy a vezető tisztségviselő, esetében mi van, ha máshol is ugyanolyan, vagy hasonló. stb. tevékenységi körű vállalkozásnál ügyködik..  Tehát elsősorban a taggyűlésre tartozik a kérdésed egyik része..

a másik: ami kapcsolatos lehet esetleges bejelentéssel, aminél a könyvelő akár közreműködhet Pld. kapcsolt vállalkozás bejelentése (ha ehhez megkapja azon információt, hogy kik hol, milyen hányadban, milyen befolyással .. és egyébként az ilyen befolyással bírók egymásnak is számláznak..)

A Gt-ből:  pld-ul:

24.§. (3) A vezető tisztségviselő az új vezető tisztségviselői megbízás elfogadásától számított tizenöt napon belül azokat a társaságokat, ahol már vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag, írásban tájékoztatni köteles.

25. § (1) A vezető tisztségviselő - a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével - nem szerezhet részesedést a gazdasági társaságéval azonos tevékenységet főtevékenységként megjelölő más gazdálkodó szervezetben [Ptk. 685. § c) pont], továbbá nem lehet vezető tisztségviselő a társaságéval azonos főtevékenységet végző más gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben, kivéve, ha ezt az érintett gazdasági társaság társasági szerződése lehetővé teszi vagy a gazdasági társaság legfőbb szerve ehhez hozzájárul.


(2) A vezető tisztségviselő és közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], valamint élettársa nem köthet a saját nevében vagy javára a gazdasági társaság főtevékenysége körébe tartozó ügyleteket, kivéve, ha ezt a társasági szerződés megengedi.


(3) A társasági szerződés úgy is rendelkezhet, hogy az (1)-(2) bekezdésben foglalt tilalom a gazdasági társasággal azonos tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont], illetve a gazdasági társaság tevékenységi körébe tartozó ügylet tekintetében áll fenn.
  
 ---------------------------------  De ennek felülbírálása, vagy vizsgálata szerintem nem a könyveléssel megbízott hatásköre és felelőssége. 

Üdv.

kjor fogadta el, ekkor: 2010-02-22 08:08
Pont: 25
melcsi62 fogadta el, ekkor: 2010-02-21 22:45
Pont: 250
Téma: anameth969-nek pont

Ha nem..

melcsi62 fogadta el, ekkor: 2010-02-21 22:44
Pont: 200
Téma: Kötelező-e egy KFT-nek főállású ügyvezető?

Szia!  Az, hogy egy ügyvezető egyáltalán milyen jogviszonyban (Ptk-s megbízásra irányadó, vagy munkaviszonyra irányadó) látja el a vezető tisztséget/ügyvezetőséget, arról a taggyűlésen határoznak, társ.szerződés... GT.

Ha az ügyvezető választásakor az a döntés volt, hogy munkaviszonyban ügyvezető, akkor a munkaviszony feltételeiről is határoztak és a munkaszerződésbe belefoglalták, hogy heti hány órás, teljes/rész munkaidő,  vagy miként, mint vezető állású munkavállaló, bére, egyéb juttatásai,stb.

ha nem munkaviszonyban, akkor megbízásos, ami lehet ingyenes, vagy díjazásos.. ennek feltételeit szintén a taggyűlés határozza meg, illetve az ügyvezető annak ismeretében vállalja, vagy nem vállalja/ fogadja el az ügyvezetői megbízást.

Tehát nem igazán lehet konkrétan válaszolni a kérdésedre, mert az ilyesmiről nem a könyvelő, nem a többi dolgozó dönt, hanem az adott ügyvezető és taggyűlés megállapodása, függetlenül attól, hogy mondjuk napi 8 órából hányad rész az, amikor effektíve a KFT dolgaival kell, hogy foglalkozzon az ügyvezető.  

Munkaviszonyban: a munkaidő: egyébként vele kapcsolatban is, mint bárki mással - azon kívül, hogy a vezető állású saját maga osztja a napi munkaidejét - lehet, akár heti 10 órás is (részmunkaidő), vagy lehet akár heti 40,stb.   A megbízásosnál pedig olyan, hogy munkaidő, az nem értelmezhető, mert nem tartozik az Mtv. hatálya alá.

Tehát röviden: Nem kötelező az ügyvezetőt munkaviszonyban foglalkoztatni, ha munkaviszonyban van még is, akkor az lehet részmunkaidős is.

Üdv.

slaza fogadta el, ekkor: 2010-02-21 19:53
Pont: 100
Téma: Főállású E.V-ból mellékállású EV. 0953

Szia!  Az, hogy főfoglalkozású ev-ként köteles volt Tb járulékokat fizetni legalább a minimálbér után.. az nem jelenti azt, hogy az egyben vállalkozói kivét is volt.  Ha lett volna vállalkozói kivétje, akkor abból SZJA előleget is fizetnie kellett volna .. külön, tehát a vállalkozói kivét SZJA-ja az nincs beépülve a vállalkozói jövedelmet (bevétel-költség..)  terhelő 16%-os vállalkozói SZJA-ba...

Ha nem fizetett SZJA-t, akkor minden bizonnyal csak TB-zett a minimálbér után és nem számolt el válalkozó kivétet.  Egyébként a vállalkozói kivét bruttó összege az az alapnyilvántartásban (pénztárkönyv,stb.)  szerepeltetendő és az válllalkozási költségnek minősül..

A 0953-as bevallást, mivel ezek szerint ev.,  a vállalkozós bevallási lapokat az egyéni vállalkozó alap és kiegészítő nyilvántartásai alapján kell elkészíteni.  A 0953-ast közvetlenül nem igazán érinti, hogy évközben mikor hogy kellett neki Tb-zni, hol főállású, hol mellék, hol meg ezek szerint nem is volt vállalkozó. Ha volt vállalkozói kivét elszámolása, akkor az a költségeknél a pénztárkönyvében szerepel..

Amikor vállalkozó volt a 0958-ast küldenie kellett havonta, vagy amikor nem volt főállású ev és munkaviszony melletti ev-ként nem számolt el vállalkozói kivétet, akkor a 0958-asa lehetett nullás is, amiről vagy nullásan beadta a 0958-ast, vagy adott róla 09NY-et, hogy a 0958 az nullás lenne..

 

Üdv.

Pöszi fogadta el, ekkor: 2010-02-21 19:17
Pont: 20
Téma: Sárga csekken lehet befizetni?

Szia!  nyugodtan befizetheted a csekkel is. Üdv.

mzs60 fogadta el, ekkor: 2010-02-21 18:21
Pont: 20
Téma: Melyik paragrafus a 14% eho az osztalékalapra?

Beteszem: 2009.dec.31-én hatályos szöveggel:

Eho tv.

3.§.
(3) A magánszemély az adóévben megszerzett, bevallási kötelezettség alá tartozó

a) vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],
b) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],
c) 25 százalékos adóterhet viselő osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],
d) árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],
e) ingatlan bérbeadásából [Szja tv. 16. § (1) bekezdés és 74. §] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg

után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (1) bekezdése és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 36-37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az a)-e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ).

------------------

Az egyéni vállalkozónál nem kérdés, hogy ténylegesen pénzben "fel tudja-e venni" azt, ami vállalkozói osztalékalap-ként kijött, vagy sem... ami kijött, bevallási kötelezettség alá tartozik.. tehát, mint 2009-ben megszerzettet ehó-znia kell, de csak a 450 Eft-os max. megfizetési határ figyelembe vételével.  


Üdv.

mzs60 fogadta el, ekkor: 2010-02-21 18:18
Pont: 50
Téma: Havi adózó

Szia! A cégautó bevallás az nem egy olyan kötelező jellegű bevallás, amit minden vállalkozónak adnia kell, a besorolt gyakoriság szerint... hanem fogd fel úgy, mint egy külön dolgot, amire - elég elmebeteg módon - szintén a '01-est találták, ki bevallási nyomtatványként..

ha havis vagy '01-re, akkor adod róla vagy a 1001-et, vagy az Ny-et t.hót követő 20-ig, ha van cégautó adó, akkor arról a negyedévről adod cégautó adó miatt n.évet követő hó 20-ig .. mikor eljön a szakképzési ideje, akkor a junius havi kötelező 01-esen vallod a szakképzési előleget.. Üdv.

2010-ben cégautó adót először 2010.04.20-ig kell vallani az I.n.évről.

494 fogadta el, ekkor: 2010-02-21 12:48
Pont: 7
Téma: Havi adózó

Szia!  Ne a szakmai fórum alatti Keresés-ben keress, hanem a Bejelentkezés feletti keresésbe..

Ha a '01-es vonatkozásában havis vagy, akkor azt havonta be kell adnod, vagy ha nullás, akkor havonta adhatod az NY-et (vagy akár hosszabb időt is megjelölve rajta.)  de a szakképzési előleget majd legközelebb csak a junius haviban közölhetsz. .

A cégautó adónak negyedéves a bevallási időszaka ezért arról külön adjál 1001-est majd, jelölve rajta, hogy cégautó adó miatt. Üdv.

494 fogadta el, ekkor: 2010-02-21 12:48
Pont: 7
Téma: 0953-életbizt.megszüntetés

Szia !  A kitöltési útmutató 52-es soránál..

A visszafizetendő biztosítási adókedvezmény összege

A korábbi évekről szóló bevallásában az élet- és/vagy nyugdíjbiztosítási díj után
érvényesített adókedvezményt 20%-kal növelten vissza kell fizetnie akkor, ha Ön 2009-ben
a biztosítás feletti rendelkezési jogát – a szerződéskötést követő 10 éven belül - gyakorolta,
vagyis a biztosítást megszüntette, értékesítette, vagy visszavásárolta. Akkor is vissza kell
fizetnie a kedvezményt – szintén 20%-kal növelten –, ha a biztosítása alapján egy évnél
hosszabb lejáratú kötvénykölcsönt vett fel, vagy többször vett fel egy évnél rövidebb
lejáratú kötvénykölcsönt. Visszafizetési kötelezettséget eredményez a szerződés olyan
módosítása is, amely a szja-törvény 7. számú melléklete szerint a rendelkezési jog
gyakorlásának minősül.

-------------

ha már tíz éven túli az a biztosítás, mikor megszünteti, akkor a megszüntetés miatt nem keletkezik visszatérítendő.. 

Üdv.

fjozsefne fogadta el, ekkor: 2010-02-21 11:17
Pont: 7
Téma: 0953-életbizt.megszüntetés

Szia!  Nem az számít, hogy mennyi lenne hátra, hanem az, hogy 2009-ben mikor felvette a pénzt, akkor már túl volt a 10 éven vagy nem..  Mivel ez a magánszemély valószínűleg a korábbi években 2006-2007-2008 élt a biztosításiSZJA kedvezménnyel.. valamilye csak van arról, hogy mikor kötötte.. 

Tehát kell, hogy a megelőző 3 évben mennyi adókedvezményt vett igénybe, valamint kell, hogy mikor kötötte..  A biztosítás megkötési szerződése valószínűleg meg van.. vagy valamilyen korábbi biztosító által küldött papíron szerepel. Az, hogy a biztosító mit ad a megszűnésről az biztosítónként valószínűleg változó.. de amikor az ügyfeled kérte a megszüntetést, arról is van valószínűleg valami papírja neki is.. tehát valamiből ki lehet deríteni, hogy 10 éven túl vásároltatta-e vissza.. Üdv.

fjozsefne fogadta el, ekkor: 2010-02-21 11:17
Pont: 7
Téma: Keresés - itt az oldalon

Jobb oldalt legfelől  a Képzés naptár alatti  keresőbe üsd be a kifejezést..a bejelentkezés felett. Üdv

494 fogadta el, ekkor: 2010-02-21 09:09
Pont: 2
Téma: Késett cégautóadó bevallás

Szia!  A tv. mód-ban az van, hogy 2009. augusztus 01-én lép hatályba..Üdv.


  
 

494 fogadta el, ekkor: 2010-02-21 08:52
Pont: 3
Téma: Késett cégautóadó bevallás

Hát ezt a variát már nyilván Ti tudjátok.. de valóban, ha 01.01.07.31. között nem számolt el semmit, akkor aug-tól számolhat az átalánnyal és akkor nem kell késetten beadni a bevallást.. Üdv.

494 fogadta el, ekkor: 2010-02-21 08:52
Pont: 3
Téma: Késett cégautóadó bevallás

Szia!  mit jelent az egyéni vállalkozónál az a csomó utazási ktsg? Saját gk. használat okán elszámolt km.térítés útnyilvántartás alapján tételesen.. vagy elszámolt havi 500 km. átalányt, úgy hogy ha korábban is számolt el, akkor is átalányt alkalmazta? 

Csak azért írom, mert ha például 2009.01.07.31-. között is átalányt számolt el, akkor az még cégautó adós volt, auguztustól ez az átalány elszámolás már nem cégautó adós..

ha cégautó adó fizetésére kötelezett annak alapján amit látsz, akkor igen be kell adnod a 0901-et a cégautó adó miatt a IV.n.évre. Üdv.

494 fogadta el, ekkor: 2010-02-21 08:52
Pont: 3
Téma: Készletselejtezés

Szia!  Hogy mennyire Tuti.. nem tudom, de az SZJA tv. így rendelkezik és szerintem attól több követelmény nem támasztható, mint amit jogszabályban meghatároztak..

10. Selejtezési nyilvántartás
A magánszemély az 50 ezer forintot meg nem haladó készlet selejtezéséről jegyzőkönyv helyett nyilvántartást vezet.
A nyilvántartás tartalmazza:
- a selejtezés időpontját,
- a készlet megnevezését,
- a selejtezés okát,
- a kiselejtezett készlet mennyiségét és szokásos piaci értékét.


III. SELEJTEZÉS

A tárgyi eszköz, a nem anyagi jószág és az 50 ezer forint beszerzési értéket meghaladó készlet selejtezéséről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben le kell írni a selejtezés okát. A selejtezési eljárás során meg nem semmisített eszközt eltávolíthatatlan azonosító jellel kell ellátni.
  

SZJA bevallás: 506-os sora.


Leltárhiány, selejt, káresemény miatt megsemmisült készletek beszerzési ára
506. sor: Ebbe a sorba az adóév során elszámolt leltárhiány, selejt, káresemény miatt
megsemmisült készlet beszerzési értékét írja be.

--------------- véleményem szerint semmiféle engedélyt nem kell kérni. Talán 2001-ig volt olyan, hogy előtte az APEH-hoz bejelentés, távollétükben két érdektelen tanu..  de ez már nincs. 

Üdv.

Anica fogadta el, ekkor: 2010-02-20 17:55
Pont: 7