A közepes vállalkozások 95, a nagyvállalkozások 83 százaléka úgy véli, hogy optimálisan használja ki a szakképzési hozzájárulásban rejlő lehetőségeket - derül ki a LifeLong Learning Magyarország Alapítvány kutatásából.
A munkáltatóknak és a nem átalányadózó egyéni vállalkozóknak éves bruttó
bérköltségük 1,5 százalékát szakképzési hozzájárulásként be kell fizetniük a
Szakképzési Alapba. A befizetett összeg 60, illetve 33 százaléka erejéig a
szakképzési hozzájárulásra kötelezett vállalat munkavállalói szakképzéséről
gondoskodhat vagy támogathat egy, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési
Intézet által kijelölt intézményt, vagy gyakorlati szakképzést biztosíthat. A
vállalkozás ezenkívül a teljes összeget is befizetheti az alapba. A LifeLong
Learning Magyarország Alapítvány februárban indított egy kutatási programot,
amelynek célja, hogy a résztvevőkkel vitassák meg, miként lehet eszközként
felhasználni a szakképzési hozzájárulást az egész életen át tartó tanulásban.
Szalai Piroska, az alapítvány szakmai igazgatója a kutatás első eredményeit
ismertetve az MTI-nek elmondta: a vállalkozások mérete összefüggést mutat
azzal, hogy mennyire ismerik a szakképzési hozzájárulás felhasználásának
lehetőségeit. A mikrovállalkozások negyede nem, 42 százaléka pedig csak
felszínesen tud a lehetőségekről. A közép- és nagyvállalkozások már sokkal
nagyobb, 73, valamint 81 százalékos arányban és részletesebben ismerik a
felhasználás módjait. A felmérés úgynevezett "top-line", vagyis az első
lekérdezésből összesített eredményeiből az is kiderül, hogy hozzájárulásuk
felhasználhatóságát a közepes vállalkozások érzik a legoptimálisabbnak: 95
százalékuk gondolja úgy, hogy a lehető legjobban kihasználják a szakképzési
hozzájárulás felhasználásában rejlő lehetőségeket. A középvállalkozások 83, a
kisvállalkozásoknak azonban már csupán 31 százaléka vélekedett hasonlóképpen,
a 10-nél kevesebb embert foglalkoztató mikrovállalkozásoknak pedig csak 13
százaléka vélte optimálisnak a szakképzési hozzájárulás felhasználását. A nem
optimális felhasználhatóságot megjelölő válaszadóknál minden
méretkategóriában megjelent indokként az adminisztráció bonyolultsága,
illetve az, hogy kevésnek bizonyult a képzésre fordítható összeg.
Általánosan jellemző, hogy a mikro méretű szervezeteknél 88 százalékban nem, vagy alig fedezi a szakképzési hozzájárulás a képzés költségeit. A kis- és nagyvállalkozásoknál majdnem azonos a helyzet: a válaszadók szerint a szakképzési hozzájárulás alacsony mértékben képes fedezni az oktatási költségeket. A szakképzési hozzájárulást felhasználó cégek csaknem fele, 45 százaléka saját munkavállalóinak képzésére fordítja a pénzt, 26 százalékuk befizeti a Szakképzési Alapba, 20 százalék fejlesztési támogatást nyújt, 9 százalék biztosít belőle gyakorlati képzést. Szalai Piroska hangsúlyozta: a kutatást június elején zárják le, addig online kitölthető a LifeLong Learning Alapítvány honlapjáról elérhető kérdőív, amely a szakképzési hozzájárulás kihasználását vizsgálja.