Nyomtatás Küldés e-mailben Gyorshír szolgáltatás Küldés e-mailben
 

Bérpótlékok

2006.01.13, Zagyva Beáta, Forrás: Saját forrás

Ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása bérpótlék fizetését írja elő, annak számítási alapja a munkavállaló személyi alapbére, hacsak a munkáltató és a munkavállaló másképp nem állapodtak meg. Éjszakai munkavégzés esetén a munkavállalót tizenöt százalékos bérpótlék is megilleti.

Hírlevél feliratkozás
Értesülni szeretnék a munkaüggyel kapcsolatos hírekről!
A többműszakos munkaidő-beosztásban, illetve a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalónak délutáni, illetőleg éjszakai műszakpótlék jár. A délutáni műszakban történő munkavégzés esetén a műszakpótlék mértéke tizenöt százalék, az éjszakai műszakban történő munkavégzés esetén a műszakpótlék mértéke harminc százalék. A megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalót a délutáni műszak után további öt, az éjszakai műszak után további tíz százalék műszakpótlék illeti meg. A műszakpótlék mértékének meghatározásakor a személyi alapbért kell figyelembe venni. A rendkívüli munkavégzés ellenértékeként a rendes munkabéren felül átalány is megállapítható.

A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása előírhatja, hogy ellenértékként, pótlék helyett szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál. A munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon végzett munka esetén a pótlék mértéke száz százalék. A pótlék mértéke ötven százalék, ha a munkavállaló másik pihenőnapot kap. Az előbbiekben említett szabadidőt, illetve pihenőnapot eltérő megállapodás hiányában, legkésőbb a rendkívüli munkavégzést követő hónapban kell kiadni. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a szabadidőt, illetve a pihenőnapot legkésőbb az adott munkaidőkeret végéig kell kiadni. Fenti rendelkezések nem alkalmazhatók, ha a munkavállaló a munkaideje beosztását, illetve felhasználását maga határozza meg.

Készenlét esetén a személyi alapbér húsz százalékának, ügyelet esetén a személyi alapbér negyven százalékának megfelelő munkabér jár. Ha az ügyeletet, illetve a készenlétet teljesítő munkavállalót munkára veszik igénybe, a rendkívüli munkavégzés időtartamára vonatkozó szabályok szerint jogosult ellenértékre. Ebben az esetben is jogosult a munkáltató átalánydíjazást megállapítani.

Munkaszüneti napon a munkaidő-beosztás alapján munkát végző havidíjas munkavállalót a havi munkabérén felül a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabére, teljesítménybérrel vagy órabérrel díjazott munkavállalót a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabérén felül távolléti díja illeti meg. Munkaszüneti napon a rendkívüli munkavégzésre kötelezett munkavállalót szintén a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabályok szerint illeti meg ellenérték. Vasárnapi munkavégzés esetén a munkavállalót rendes munkabérén felül ötven százalékos bérpótlék illeti meg, ha a munkavégzésre három vagy ennél több műszakos munkarendben, vagy a munkaidő-beosztása szerint rendes munkaidőben kerül sor. Nem jogosult vasárnapi pótlékra a megszakítás nélküli munkarendben, illetve munkakörben, a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál, illetve munkakörben foglalkoztatott, a részmunkaidő esetén a felek megállapodása alapján rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap foglalkoztatott, valamint az idénymunkát végző munkavállaló.

Zagyva Beáta

Vitafórum