Nyomtatás Küldés e-mailben Gyorshír szolgáltatás Küldés e-mailben
 

Milyen online pénztárgépet szerezzünk be? II. rész

2013.09.25, Réda Mihály adószakértő

A hagyományos pénztárgépek lecserélésének végső határideje nincs meghatározva. Pénztárgéphasználatra nem kötelezett adóalany részére (illetve az adóalany azon tevékenysége tekintetében, amely vonatkozásában nem kötelezett pénztárgép használatra) minden megkötés nélkül üzembe helyezhető 2013. augusztus 31-ét követően is hagyományos (2013. március 20-át megelőzően engedélyezett), elektronikus naplóval nem rendelkező pénztárgép. A pénztárgép használatra nem kötelezett adóalany (illetve az adóalany azon tevékenysége tekintetében, amely vonatkozásában nem kötelezett pénztárgép használatra) hagyományos, 2013. március 20-át megelőzően engedélyezett pénztárgépet (ideértve az elektronikus naplóval nem rendelkező, valamint az elektronikus naplóval rendelkező hagyományos pénztárgépet) 2015. január 1-éig üzemeltethet.

Az üzemeltetésnek milyen állandó költsége várható?

A mai világban, akinek van mobil telefonja, és rendszeresen használja, az tudja, hogy készülékenként a havi számla összege a szolgáltatói csomag állandó díjából és a beszélgetések és az sms-ek számától (a forgalomtól) függően azok együttes díjából tevődik össze. Az online pénztárgépek üzemeltetésért a mobilszolgáltatónak havonta és gépenként nettó 2.300, bruttó 2.921 forintot kell fizetni, mivel a Magyarországon telepített mobiltelefon hálózatokon keresztül ők biztosítják, hogy minden pénztárgépről időben eljussanak a szükséges adatok az adóhatósághoz. Az adattovábbítást az AAE egységbe épített SIM chip végzi a mobil hálózaton keresztül.

A fenti módszer olcsóbb és biztonságosabb, mint ha a felhasználók internetes kábelen kapcsolódnának az adóhivatalhoz. Meg kívánom jegyezni, hogy a NAV már évek óta használja ügyfeleivel az internetes kapcsolatot, mint például az elektronikus úton teljesítendő adóbevallások kezelése. A bevezetés kezdeti nehézségei ellenére a bevallási rendszer ma már viszonylag jól működik, mert a NAV azóta már korrigálta a használat során felmerült működési hibákat.

Bizonyára Önökben is felmerült már az a kérdés, hogy vajon biztonságosan fog-e működni ez az új mobil internetes rendszer az adóhivatal és az ügyfelek között? Erre a választ ma még nem tudjuk, ugyanis eddig még teszt üzemmódról nem kerültek hírek a napvilágra.

Anomáliák, amelyekre ma még senki sem tudja a helyes választ?

Rohamléptekben folyik az új pénztárgépes rendszer kiépítése, de menet közben számtalan kérdés merül fel, amelyek legtöbbjére még az illetékesek is csak bizonytalanul válaszolnak. Melyek ezek?

1. A pénztárgépcsere során igénybe vehető 50.000 forintos állami támogatást a vevő a gép árának kifizetéskor a vételár bruttó vagy nettó összegéből kérheti-e annak levonását.

2. Mikortól kell beélesíteni az új online pénztárgépet és annak működéséért ki a felelős?

3. Ki annak a felelőse, hogy adózó és a NAV között biztonságos és hosszú távon kiszámítható online kapcsolat működjön?

4. Mi van akkor, ha egy ponton telepített pénztárgép olyan helyen üzemel, ahol gyakori a mobil térerő hiánya és akadozik a mobilszolgáltatás?

5. Mi történik a ma még üzemelő pénztárgép fekete dobozával a kiíratás után és mi lesz a rendszerből kivont és a leselejtezett pénztárgépekkel, mivel azok veszélyes hulladéknak számítanak?

Mikortól működhet majd élesben az online pénztárgép?

Jelenleg még minden érintett a gyártók, a forgalmazók és a leendő felhasználók is ott tartanak, hogy az új rendszerbe milyen gépek kerüljenek. Most még csak a prototípusuk engedélyezése tart, továbbá a forgalmazókon keresztül az igények felmérése, és csak ezután kezdődhet el a gépek sorozatgyártása. E tekintetben a gyártók és forgalmazók is rendkívül óvatosak, mert nem áll rendelkezésükre olyan adat, amelyből világosan látnák, hogy melyik géptípusból hány darabra van szükség. E nélkül mindenki csak a sötétben tapogatózik és valakitől adatokra vár.

Mivel a prototípusok igazi próbája, tudniillik, hogy a felhasználótól hogyan jutnak el az előírt adatok a NAV rendszerébe, még nincs kipróbálva. Ez valószínű még az idén ősszel el fogják végezni.

Az online pénztárgépes rendszernek a tervek szerint élesben 2014. januártól kellene működnie. Arra ma még nehéz választ adni, hogy valóban úgy lesz-e?

Hogyan készüljünk fel az új rendszer bevezetésére?

1. Ha már kiválasztottuk a vállalkozásunk számára legmegfelelőbb pénztárgépét, akkor alaposan tanulmányozzuk át a gép használati útmutatóját. Az indítástól kezdve, a nyugta kibocsátásán keresztül a forgalmi jelentés továbbításáig mindent részletesen ismerjenek meg. Ehhez, ha szükséges kérjék szakember segítségét.

2. A gép hibamentes használatára készítsék fel azokat a személyeket is, akik 2014-től a gépet vagy gépeket kezelni fogják.

3. Gondosan mérlegelve válasszák ki az új pénztárgép üzemeltetési helyét és figyelmük arra is terjedjen ki, hogy ha a gépnek nincs egybeépített kasszája, akkor a külön kasszát a gép közelében hol helyezik el biztonságosan úgy, hogy ahhoz illetéktelenek ne férhessenek hozzá.

4. Kísérjék figyelemmel a tömegtájékoztató eszközöket elsősorban a médiákat és az Internetet, ahol folyamatosan frissíthetik ismereteiket az új rendszer bevezetésével kapcsolatban.

5. Lelkiekben már most készüljenek fel arra, hogy a törvényhozók azért vezetik be az új rendszert, mert ezzel akarják minimálisra szorítani a korábbi és vélelmezett (jelentős mértékűnek tartott) jövedelem eltitkolást. Ezzel kívánják szilárdítani a számviteli és az adózási fegyelmet.

6. Szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy a jövőben mennyire nehéz lesz az adózás alól kibújni. Az adóhatóság már ma is egységes rendszerként működteti az adóbevallást. Minden adózóról számtalan adatot tárolnak. Ezeket kereső programokkal egymás mellé rakják, összevetik őket, ahol egyből kitűnnek a különbségek, melyek alapján már csak az okokat kell tisztázni. Az új online pénztárgépes kötelező adatközlés, amely előreláthatólag folyamatos lesz, még több adatot biztosít majd a NAV-nak. Az adóhivatalnál lévő adatok elemzése és értékelése alapján az adóellenőrzések várhatóan az eddigieknél még célirányosabbak lesznek. Az, hogy az ellenőrzések hatékonysága nőni fog-e vagy sem, az Önöktől adózóktól fog függni. Az új rendszer bevezetői az adómorál tekintetében gyökeres változást várnak, de ennek mértékét ma még becsülni sem lehet.

Értelmező rendelkezések a 3/2013. (II.15.) NGM rendeletből:

· Adóügyi ellenőrző egység (AEE): a pénztárgép azon önállóan elkülönített zárt, elektronikus adattároló és mobil adatkommunikációs egysége, mely az Áfa tv.-ben és a rendeletben foglalt előírások szerint meghatározott adattartalmú adóügyi bizonylatokat, valamint annak elválaszthatatlan részét képező elektronikus nyilvántartásokat tartalmazza, továbbá biztosítja és ellátja a pénztárgép és a NAV közötti titkosított adatkommunikációt.

· Adóügyi ellenőrző egység szoftver: az adóügyi ellenőrző egység e rendeletben foglalt funkcióit biztosító , abban működő szoftver.

· Blokkolt állapot: olyan állapot, amelyben a pénztárgép üzemszerű használatra nem alkalmas.

· Gyakorló üzemmód: a pénztárgép olyan, nem kötelezően beépített üzemmódja, mely az új felhasználók oktatását szolgálja. Ennek során a pénztárgép adóügyi bizonylatot vagy az üzletmenet szempontjából releváns adatokat tartalmazó dokumentumot nem bocsát ki.

Befejezésként meg kívánom jegyezni, hogy a fent ismertetett téma aktualitásait figyelemmel kísérni manapság nem egyszerű dolog, amely mögött a jogszabályalkotás és az alkalmazhatóság ellentmondásai merülnek fel, szinte napi jelleggel. Ez a tény sajnos a végrehajtás során szinte mindenkit elbizonytalanít, de kiemelten a forgalmazóktól kezdve a NAV-on keresztül a fogyasztókig érintő kört. Ebben a folyamatban minden résztvevő szeretne eleget tenni az előírásoknak, de sokszor az egymásnak ellentmondó jogszabályi értelmezések gátat vetnek ennek a szándékának. Csak remélni lehet, hogy e téren lesz valami pozitív változás.


Vitafórum