Amit az ügyvezetőnek a saját beszámolójából ki kell olvasnia

Sok cégvezető a május végén elkészülő éves beszámolóra csupán szükséges rosszként, egy könyvelő által összeállított kötelező adóhatósági nyomtatványcsomagként tekint. Az ügyvezető aláírja, a könyvelő feltölti az e-beszámoló portálra, és a vezetés továbblép a napi operatív teendőkre.

Ez a hozzáállás rendkívül veszélyes. A beszámoló ugyanis nem a könyvelőé, hanem a vezető tisztségviselő jogi felelősségi dokumentuma. A mérleg és az eredménykimutatás számai nemcsak a cég múltbeli teljesítményét tükrözik, hanem olyan kritikus vészjelzéseket tartalmaznak, amelyek alapján a törvény haladéktalan intézkedési kötelezettséget ír elő a cégvezető számára. Ha az ügyvezető figyelmen kívül hagyja ezeket a mutatókat, magánvagyonát és a cég puszta létezését kockáztatja.

1. A letétbe helyezési határidő és a NAV megsemmisítő szankciósorozata

A számviteli törvény (2000. évi C. törvény – Szt.) 153. § (1) és 154. § (1) bekezdése értelmében a magyar vállalkozások többsége az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig (naptári éves üzleti év esetén május 31-ig) köteles a jóváhagyott beszámolót és a könyvvizsgálói jelentést letétbe helyezni és közzétenni az Igazságügyi Minisztérium e-beszámoló felületén.

Mi történik, ha a cég elmulasztja ezt a határidőt? Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) és az adóigazgatási rendtartás (Air.) alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egy automatikus és megállíthatatlan szankcióeljárást indít:

1. Első felszólítás (30 napos póthatáridő): A NAV 30 napos póthatáridőt tűz ki a beszámoló benyújtására, és ezzel egyidejűleg akár 500.000 forintig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
2. Második felszólítás és az adószám felfüggesztése/törlése: Ha a cég a póthatáridőn belül sem teszi közzé a beszámolót, a NAV hirdetményi úton újabb 30 napos határidőt tűz ki, és haladéktalanul elrendeli a cég adószámának törlését (Art. 246–247. §).
3. Kényszertörlési eljárás kezdeményezése: Az adószám végleges törlését követően a NAV értesíti a Cégbíróságot, amely kezdeményezi a társaság kényszertörlési eljárását (Ctv. 116. §). Ennek végén a céget törlik a cégjegyzékből, a tulajdonosokat és az ügyvezetőt pedig évekre eltilthatják az újabb cégalapítástól és tisztségviseléstől.

2. A legfontosabb társasági jogi vészjelzés: Saját tőke versus Törzstőke (Ptk. 3:189. §)

A mérleg kiolvasásakor az ügyvezető első és legfontosabb feladata a Saját tőke (Mérleg „D” forrásoldali sora) és a Jegyzett tőke / Törzstőke viszonyának ellenőrzése.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:189. § (1) bekezdése szigorú eljárási kötelezettséget ír elő a korlátolt felelősségű társaság ügyvezetője számára. Az ügyvezető késedelem nélkül köteles összehívni a taggyűlést (vagy kezdeményezni az ülés tartása nélküli döntéshozatalt), ha tudomására jut, hogy:

• a) a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent;
• b) a társaság saját tőkéje a törzstőke törvényben meghatározott minimális összege (Kft. esetén 3 millió forint) alá csökkent;
• c) a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, vagy fizetéseit megszüntette; vagy
• d) a társaság vagyona a tartozásokat nem fedezi.

Mit kell tennie a taggyűlésnek?

A taggyűlésen a tulajdonosoknak dönteniük kell a tőkerendezésről. A törvény szerint a tagoknak a taggyűlést követő három hónapon belül végre kell hajtaniuk az alábbi intézkedések egyikét:

1. Pótbefizetés elrendelése (Ptk. 3:183. § – amennyiben a társasági szerződés ezt lehetővé teszi),
2. A törzstőke mértékét elérő saját tőke más módon való biztosítása (például tagi kölcsön elengedése és rendkívüli bevételezése, vagy törzstőke-emelés új vagyoni hozzájárulással),
3. A törzstőke leszállítása.

Ha a tagok nem hoznak megfelelő tőkerendezési döntést, vagy a tőkehiányos állapot 3 hónap elteltével is fennáll, a társaságot át kell alakítani, egyesíteni kell, szét kell választani, vagy jogutód nélkül meg kell szüntetni!

3. Pénzügyi mutatók döntéshozói szemmel: Likviditás és eladósodottság

A könyvelési részletek mögött az ügyvezetőnek három döntési mutatót kell folyamatosan nyomon követnie a mérlegből és eredménykimutatásból:

1. Likviditási ráta (Forgóeszközök / Rövid lejáratú kötelezettségek): Ha ez az arány 1,0 alá esik, az azt jelent, hogy a cég egy éven belül esedékes vagyonos elemei (készletek, vevőkövetelések, készpénz) nem fedezik az egy éven belül lejárató szállítói és hiteltartozásokat. Ez a közvetlen fizetésképtelenség előszele.
2. Vevőállomány elöregedése (Mérleg B.II. sor): A kiegészítő mellékletből ki kell olvasni a lejárt vevőkövetelések arányát. Ha az árbevétel jelentős része befejezetlen vagy behajthatatlan vevőállományban ragadt, a cég papíron nyereséges lehet, mégis csődbe mehet a készpénz hiánya miatt.
3. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye: Ha a cég adózott eredménye csak egyszeri rendkívüli bevételek (például ingatlanértékesítés vagy elengedett kötelezettség) miatt pozitív, de az üzemi eredmény negatív, az alaptevékenység veszteséges. Ezt az állapotot az ügyvezetőnek struktúraváltással azonnal korrigálnia kell.

4. Könyvvizsgálati kötelezettség és a kiegészítő melléklet

Az ügyvezető felelősségi körébe tartozik annak megállapítása is, hogy a társaság köteles-e független könyvvizsgálót igénybe venni. Az Szt. 155. §-a szerint nem kötelező a könyvvizsgálat, ha a társaság üzleti évét megelőző két üzleti év átlagában:

• A nettó árbevétel nem haladta meg a 300 millió forintot, ÉS
• Az átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg a 50 főt.

Ha a cég ezen értékhatárokat meghaladja, a könyvvizsgálói jelentés hiányában közzétett beszámoló jogilag érvénytelen, ami adóhatósági eljárást és bírságot von maga után.

A partnerek beszámolóinak lekérdezéséről és elemzéséről a partnerátvilágításról szóló útmutatónkban olvashat bővebben.

5. Mikortól válik a rossz szám személyes felelősségi kérdéssé?

Ez a pont köti össze a beszámolót a vezető tisztségviselő magánvagyonával. Amikor a beszámoló mutatja a tőkevesztést, a negatív saját tőkét vagy a felhalmozódott lejárt szállítói állományt, jogilag beáll a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet.

Ettől a pillanattól kezdve az ügyvezetőnek a csődtörvény (Cstv.) 33/A. §-a alapján elsődlegesen a hitelezők érdekeit kell szem előtt tartania. Ha a rossz mérlegszámok ellenére az ügyvezető:

• Továbbra is újabb fedezetlen kötelezettségeket vállal a partnerek felé,
• A meglévő vagyonból a tulajdonosok felé tagi kölcsönöket törleszt a piaci hitelezők megelőzésével,
• Vagy nem hívja össze a taggyűlést a tőkerendezés érdekében (Ptk. 3:189. §),

akkor egy későbbi felszámolás során a hitelezők vagy a felszámoló pert indíthat ellene. A bíróság megállapíthatja a vezető hitelezőellenes magatartását, és a ki nem elégített céges tartozások megfizetésére az ügyvezetőt a saját magánvagyonával kötelezheti (részletesen lásd az ügyvezetői magánvagyoni felelősségről szóló elemzésünket).

Mit nézzen meg az aláírás előtt

A jelen cikk általános tájékoztató jellegű elemzés, és nem minősül egyedi könyvvizsgálói, adótanácsadói vagy jogi tanácsadásnak.