melcsi62, a tudástár felhasználója: 342 hete 7 napja 23 órája 4 perce .
Összesen 2533 elfogadott válasz, csökkenő időrendben:
 
Téma: EVÁ-s járulékok 2012.

Szia! 



Kizárólag a munkaviszony melletti EVÁ-s egyéni vállalkozóval kapcsolatban:


 


2012.től hat. TBj.tv-ből….


Járulékfizetésre vonatkozó általános szabályok


18. § (1) A társadalombiztosítási ellátások és a munkaerő-piaci célok fedezetére


a) a biztosított természetbeni egészségbiztosítási járulékot, pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és munkaerő-piaci járulékot (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék), valamint nyugdíjjárulékot, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó nyugdíjjárulékot,  ……..


 


25/A. § Nem fizet a 19. § (3) bekezdésében meghatározott mértékű munkaerő-piaci járulékot


b) az az egyéni és társas vállalkozó, aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik - ide nem értve azt a munkavállalót, aki fizetés nélküli szabadságon van,


Járulékfizetés több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén


31. § (1) Több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot.


(4) A természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, eva adózó egyéni vállalkozó esetében az Eva tv.-ben meghatározott adóalap 4 százaléka, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított jövedelem, ha


a) az - átalányadózónak nem minősülő - egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy


 


A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.


-------------------------------------------------


 


2011. évi CLVI. Törvény ……A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓRÓL kiragadott részek


Az adó alanya


454. § (1) Az adó alanya:


b) az egyéni vállalkozó;


A kifizetőnek nem minősülő személy által fizetendő adó alapja


456.§. (2) Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősülő egyéni vállalkozót, valamint a mezőgazdasági őstermelőt saját maga után havonta terhelő adó alapja:


a) a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében külön törvény rendelkezése szerint az adóévre, vagy az adóévnek a munkaviszonya vagy tanulói (hallgatói) jogviszonya megszűnését követő hátralévő részére tett nyilatkozat esetében a nyilatkozat szerinti összeg;


b) az a) pont hatálya alá nem tartozó esetben az adóalap megállapításának egyéni vállalkozóra, illetve őstermelőre irányadó különös szabályai szerint meghatározott összeg.


(3) Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősülő egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 4 százaléka, ha az adóalap megállapításának különös szabályai alkalmazása alól legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyára, vagy közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányaira tekintettel mentesül.


Az adó mértéke és fizetendő összege


459. § (1) A számított adó az adóalap 27 százaléka. A fizetendő adó a számított adó, csökkentve az adó fizetésére kötelezettet törvény rendelkezése alapján megillető adókedvezmények összegével.


(2) A fizetendő adó megállapításánál a számított adót - e törvény külön rendelkezése alapján akár a számított adót meghaladó mértékben - a következő adókedvezmények csökkentik:


…..


 Már megjelent a Hvg. ADÓ 2012... (is) .


Üdv.

Alex11 fogadta el, ekkor: 2011-12-08 15:29
Pont: 20
Téma: EVA-s számla ÁFA-ja, adója

Szia! A 2012.01-től hat.ÁFA tv. átmeneti rendelkezésekből


275.§. (3) A törvénynek az alkalmazandó általános forgalmiadó-mértékre vonatkozó, 2011. december 31. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni arra a termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra, amelynél a teljesítést a törvény 58. §-a szerint kell megállapítani, és az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, még 2012. január 1. napja előtt befejeződik, de az ellenérték megtérítése 2012. január 1. napján vagy azt követően válik esedékessé.



(4) Azt az általános forgalmiadó-mértékváltozással érintett termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, amelynél a teljesítést a törvény 58. §-a szerint kell megállapítani, és az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, még 2012. január 1. napja előtt megkezdődik, de 2012. január. 1. napján vagy azt követően fejeződik be, azon naptári napok száma szerint, amelyek
a) 2012. január 1. napját megelőző időszakra, illetőleg
b) 2012. január 1. napjára vagy azt követő időszakra
esnek, az alkalmazandó általános forgalmi adó mértéke szempontjából úgy kell tekinteni, mint amelynél az a) és b) pont szerint külön-külön, időarányos részteljesítés történik. Az a) pont szerinti időarányos részteljesítésre a törvény 2011. december 31. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni, ha az ellenérték megtérítése 2012. január 1. napján vagy azt követően válik esedékessé.
  
---------- Amit a kérdésedben írtál, hogy "folyamatos" tehát ÁFA tv.58.§., s azt írod, hogy az időszak/a tényleges teljesítés időszak az 2011.december 31-ig befejeződött...   -  szerintem még 25%-os ÁFÁ-t kell szerepeltetned a számlában.


KFT esetében, mivel az számviteli tv. alapján ez mindenképpen 2011.évi árbevételként számolandó el, még 2011-re vonatkozóan EVA adóalap, ami után az EVA 30%.


Üdv.

gorgenyi fogadta el, ekkor: 2011-12-07 10:28
Pont: 100
Téma: Változás a társas vállalkozó tb-nél!

Szia!  Attól, hogy a Tbj. törvényben rögzítik, hogy társasvállalkozó a tulajdonos ügyvezető is, aki megbízásos jogviszonyban ügyvezető és Gt. szerint nem tagi személyesen közreműködő/nem társasvállallkozó... 


Attól a TBj. tv.-ben továbbra is ott van, hogy a társasvállalkozó foglalkoztatottaknak milyen járulék fizetésére kötelezettek.. és a 31.§. többes jogviszonyosoknál ott van, hogy mi az ő járulék alapjuk.


Az ügyvédeknek lehet, hogy kánaán lesz.. ha társ.szerz.mód.kell ahhoz, hogy az ügyvezető/üzletvezető munkaviszonyban legyen vezető tisztségviselő, mondjuk heti 5 órában foglalkoztatva.., vagy az ügyvezető váltás..



Az, hogy jövedelem hiányában is fennáll járulék/járulék adó fizetési kötelezettség legalább a minimálbér/gar.bérmimnimum után.. az az un. főfoglalkozású társasvállalkozókra vonatkozik..(szerintem)A Máshol heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony melletti társasvállalkozókra, kieg.tev.társasvállalkozókra, nappali iskolás..,stb.  melletti társasvállalkozókra ez a: de minimum a minimálbér... utáni dolog nem vonatkozott, most sem látom, hogy aki társasvállalkozónak minősül, vagy egyéni vállalkozó az mindenképpen minimum a minimálbér után nyugdíjjárulék, illetve a minimálbér 1,5 szerese után 8,5% eü+munkaer.járulék fizetésre lenne kötelezett..


 a 31.§. (4).bekezdés szerintem csak annyiban módosul, hogy 2012-től pld-ul a munkavisz.melletti társasvállalkozó és egyéni vállalkozó is fogja fizetni, illetve a 36 órás munkavisz. melletti munkaviszonyos is de csak a tényleges jövedelme alapján a már 3% pénzbeli eü.bizt.járulékot .


A korhatár előtti - jelenleg nyugdíjasok - ellátásban részesülők, szerintem sem minősülnek majd kieg.tev.-űnek, bár még a vonatkozó törvénymódosítás nincs megszavazva.. ha nekem valamelyik beleesik, akkor gondolom majd vagy valami nem tag rokon lesz az ügyvezető ingyen, vagy a tag heti 5 órás munkaviszonyban..   amivel nőni fog a statisztika, hogy mennyivel nőtt a munkaviszonyban foglalkoztatottak száma..


Üdv.

validitas fogadta el, ekkor: 2011-12-05 10:57
Pont: 17
Téma: Változás a társas vállalkozó tb-nél!

Most tartok ott, hogy nézem mi is lett akkor a 27%-os Tb-vel.. látom, hogy szociális hozzájárulási adó lesz.. izgalmas olvasmány... még szinte semmit nem értek belőle.. kivéve, hogy valami adóalap különös szabály esetén az ev. és társ.vállalkozó minimum adóalapja után naponta nem 27%-ot fizet, hanem 30,24%-ot.. , ha munkaviszony melletti, akkor a jöv. után 27% .. illetve a tv.szerint náluk ez nem adómérték különbség, hanem vagy a minimálbér, vagy a minimálbér 112%-a utáni 27%..


Hát nem könnyen emészthető...


 

validitas fogadta el, ekkor: 2011-12-05 10:57
Pont: 17
Téma: TAO növelő, csökkentő tételek

Szia!  Ha a tárgyieszköz kivezetés...  értékesítés miatt történt, akkor rendben.., de nem minden tárgyieszköz kivezetést ismer el a Tao.tv. vállalkozás érdekében felmerültnek:


Tao.tv-ből:


Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások
5. a hiányzó eszköz könyv szerinti értéke (immateriális jószág, tárgyi eszköz számított nyilvántartási értéke), ha egyértelműen megállapítható, hogy a hiány (különös tekintettel az eszköz fizikai jellemzőire, értékére, a tárolás körülményeire) megfelelő gondosság mellett nem merült volna fel, vagy ha az adózó - az ésszerű gazdálkodás követelményeit figyelembe véve - nem tett meg mindent a hiányból eredő veszteség mérséklésére;


6. az értékkel nyilvántartott tárgyi eszköz selejtezésekor az eszköz könyv szerinti értéke, ha a selejtezés ténye, oka nincs dokumentumokkal megfelelően alátámasztva;


--------------  nincs Széchenyi hitelesem, de ha kérdésed van azzal kapcsolatban, akkor konkrtizáld jobban, hogy milyen szempontból kérdezed és milyen széch.hitel volt.. (beruházáshoz, vagy sima fszla hitel...,) akkor biztosan lesznek akik válaszolni tudnak rá.


Üdv. 

mirabella.kovacs fogadta el, ekkor: 2011-12-02 08:10
Pont: 100
Téma: Végtörlesztésre adható 7.5mFt támogatás

Kedves István!  Az EVÁ-s cégnél, ha a számviteli tv. hatálya alá tartozik (nem bevételi nyilvántartást vezető Bt és minden KFT, aki EVÁ-s),  hiába könyveli a költségeit is, az EVA adó alapja az (durván) az összes bevételként elszámolt összeg (9-es számlaosztály) + a kapott előleg.


A nem számv.tv. hatálya alá tartozó EVÁ-snál ( bevételi nyilvántartást vezetők) pedig a költségeket, kiadásokat nem is könyvelik.. EVA adóalap az összes bevételnek minősülő bevétel.. Ha eddig EVÁ-sként adtál a dolgozódnak mondjuk béren kívüli juttatást 19,04% SZJA terhelte, amit meg kellett fizetnie az EVÁ-s vállalkozásnak is, függetlenül attól, hogy sem a megfizetett adó, sem maga a béren kívüli juttatás nem csökkentette az EVA adóalapot.. Most, ha adsz EVÁ-sként a dolgozónak 7,5 millió a végtörlesztéshez, akkor nem fizetsz utánna külön semmilyen adót, vagy járulékot, valamint a munkavállalódtól sem vonsz SZJA előleget, vagy Tb-t...  Az EVA adóalapod,. ugyanannyi marad..  Hogy miből nyújtanád azt a támogatást: hitelt vesz fel a cég, vagy a befolyó bevételéből azt nem láttam, hogy megszabták volna..


Az SZJA tv. módosításban: szerepel, hogy SZJA mentesen lehet adni a dolgozónak a végtörlesztéshez kamatmentes kölcsönt a munkavállalónak,  valamint szerepel az SZJA tv. I.sz. mellékletben ez a bizonyos max.7,5 millió Ft adómentes (tehát SZJA mentes) végtörlesztéses vissza nem térítendő támogatás a munkavállaló részére.


Ha viszont kilép a vállalkozó az EVÁ-ból 2011.dec.31-el és jövőre tao-s vállalkozás, vagy SZJA-s egyéni vállalkozó lesz..  akkor azon kívül, hogy ha a munkavállalójának adja ezt a vissza nem térítendő támogatást, ami költségként jelenik meg.. kérdés, hogy a tao.tv. szerint ez az ellenszolgáltatás nélkül adott végtörlesztéses vissza nem térítendő támogatás, az jogszabályon alapuló támogatásnak minősül-e (még nem ástam bele magam) , tehát elfogadja-e a tao is vállalkozás érdekében felmerült költségnek,


vagy megemelteti vele? a Tao.alapot .. ugyanígy kérdés a vállalkozói SZJA-s egyéni vállalkozónál is, hogy elismert költségnek tekinti-e a vállalkozói jövedelem számításánál?..


Arra mindenképpen jó lehet, ha a vállalkozás nem EVÁ-s és a tulajdonos rokona mondjuk már végtörlesztett is, s a vállalkozás felveszi (papíron) mondjuk heti 5 órás munkaviszonyba és 7,5 milliót úgy tud költségelni, hogy azt semmiféle adó, vagy járulék nem terheli.., ugyanígy a gazd.társaság tulajdonosa, részmunkaidős munkaviszonyt létesít és kaphat 7,5 milliót ingyen és bérmentve a saját cégéből.. akár a cég hitelt vehet fel, ha tud és abból fizet, a hitelkamatok pedig a vállalkozásban költségként jelennek majd meg..   vagy akár úgy adja a rokon (papíros) munkavállalónak ezt a támogatást, hogy az majd zsebbe havonta részletekben vissza adja a cég tulajoknak.


/Nekem is az egyik közvetlen hozzátartozóm már nagyon nagy bajban van, hitelt sem adnak neki, eladni nem tudja a házat, de ha el tudná adni árában, mivel még 146 Ft/CHF-en vette fel a hitelt a 70 m2-es falusi ház építéshez, s közben el is váltak - nem lenne hová mennie a gyerekével, akit egyedül nevel. Simmilyen segítő csomag nem segítség számára. Ahhoz, hogy az "állam" vegye meg a házát a piaci érték 35%-áért - nem esik bele, mert csak 1 családi pótlékos gyereke van, végtörleszteni nem tud sem saját erőből sem hitelből, a 180 Ft-os rögzített árfolyam törlesztéssel pedig csak annyit ér el, hogy nem 6 hónap múlva kerül az utcára (a gyerekével, valamint az idős szülők is, mert, hogy két ház a jelzálog biztosíték.. ), hanem majd 2014-ben ugrik mind a két ház..


Most én is próbálom körbájárni a témát, abban gondolkodva, hogy keressek olyan (nem EVÁ-s) vállalkozást - mert, hogy a tényleges munkáltatója az nem, hogy egy fillér támogatást nem adna a dolgozóinak, de még a munkábajárás utiköltséget sem téríti, .- aki hajlandó lenne arra, hogy névleges, részmunkaidős munkaviszonyba felvegye (mondjuk heti 4 óra) 1-2 hónapig, hogy munkavállalónak minősüljön nála ... és kaphasson ilyen támogatást, amit aztán zsebbe törlesztene a rokonom a cég tulajnak, megfizetve a minimális óraszámra eső minimálbér után vállalkozásnál keletkező (TB adó-t), valamint nyilván a költségként elszámolt bért sem venné fel ténylegesen./


De ehhez még jól ki kell vesézni, hogy adott cégnél, aki ilyen támogatást adna a munkavállalójának, annál ez a céget, vállalkozást terhelő adó szempontjából is (TAO, vállalkozói SZJA) elismert költség-e.


DE az adótörvények.. módosítása még mindig a Köztársasági elnök aláírására vár, csak ezt követően kerül kihirdetésre.., s közben még megy a 2012-es költségvetésről a vita, valamint újabb kormány által benyújtott 2012.évi költségvetést megalapozó egyes törvények módosítása.. amiben még tovább módosíthatják az adó,stb. pénzügyi, gazdasági tárgyú törvényeket, de még zárószavazásra vár.. tehát még akármi is lehet az adó,stb. törvények módosításával..  Talán a költségvetés elfogadása után, már nem módosítanak úgy az adó, stb. pénzügyi-gazdasági törvényeken, ami a költségvetésre hatással van.., persze ettől még átírhatják úgy, hogy csak olyan szűk kört érinthessen ekkora adómentes juttatás - mondjuk őket és a holdudvart - ez az adómentes támogatás, akik miatt ezt kitalálták...


Üdv.

Epercsibe fogadta el, ekkor: 2011-11-25 12:46
Pont: 100
Téma: EVA MÉRTÉK

Szerintem is  37%-os. Mert a számla keltét követő naptól a 30-ik nap az már 2012.január 01.  


Ha kiállítanátok a számlát még 2011.dec.01-én, mivel dec.31-es, az még 2011.dec.31-én képezne EVA adóalapot.. (A jeleneg hatályos EVA tv. szerint!) függetlenül attól, hogy a pénzügyi teljesítés a vevő részéről csak 2012. valamikor fog beérkezni, vagy éppen soha.


Üdv.


 

Szupi78 fogadta el, ekkor: 2011-11-22 22:23
Pont: 17
Téma: Megszakítás nélküli munkarend lehet-e?

Szia!  Szerintem feltételeknek megfelelően nem határozhat meg megszakítás nélküli munkarendet.. sem a tevékenység jellege, sem a technológiája, sem a munkakör nem indokolja.


Szombat, vasárnap a háromműszakos dolgozó is dolgoztatható, vasárnapra vasárnapi pótlék illeti meg, akkor is ha az rendes munkaidőben történik... ha a ezek a napok a dolgozó pihenőnapjai, akkor a pihenőnapon való foglalkoztatás esetére előírt pótlékokkal is számolni kell.. a pihenőnapok kiadására pedig külön is figyelni.


Véleményem szerint ha a munkaszerződés nem, csak a foglalkoztási tájékoztató tartalmazza hogy munkarendjét tekintve több műszakos ... és a pihenő nap szombat, vasárnap...   s a vezető mégsem ragaszkodik a megszakítás nélküli munkarend dologhoz, akkor is szükséges a tájékoztatót módosítani a munkarend vonatkozásában a pihenő napok megjelölése miatt, ahhoz, hogy a szombat, vasárnapra elrendelt munka ne pihenőnapon való munkavégzés legyen.. s utalni arra, hogy az irányadó munkarend minimum egy hétre előre, előzetes hét nappal kifüggesztés útján kerül közlésre, vagy valami.. 


Szerintem is a bérelszámolónak ismernie kell az irányadó munkarendjét a dolgozónak.., mert ha a pihenőnapok változó napokon kerülnek kiadásra.. tudni kell, hogy a jelenléti ívre beírt munkakezdés és befejezés ledolgozott munkaaróa az az irányadó munkarend szerint pihenő napon történt, vagy rendes munkarend szerinti napon való munkavégzés volt.. tehát kell-e plusz pótlékkal számolni, vagy éppen egybefüggő szabadság esetén mely "munkarend szerinti munkanapok" számítanak fizetett szabadságnak és melyek csak pihenőnapok, vagy ugyanez a helyzet a betegszabadság esetére..  


  És annyi azért szerintem a dolgozónak is jogosan és emberségből is jár,  - még ha az az elsődleges szempont, hogy legyen munka, a dolgozónak legyen munkahelye és munkabére -, hogy előre egy héttel tudja, hogy mikor lesz pihenőnapon, amikor a családi, egyéb ügyeit intézheti, vagy éppen pihenhet.


Üdv.


 

mazsi5 fogadta el, ekkor: 2011-11-22 13:11
Pont: 250
Téma: Végelszámolás és XX29 bevallás

Sziasztok!  Mivel 2008-ban kezdődött a végelszámolás.. szerintem Leventének igaza van az egyes meghatározásokat tekintve (12 hónaponta számít egy adóévnek) , tehát nem naptári év az adóév ..


Nem volt végelszámolásom 2008-tól.., de lehet, hogy azt kellene jól megnézni, hogy a kezdő dátum az a május 01. jó-e?  Ha a cég elhatározásából ment a végelszámolás: akkor a cég határozata szinti nap a kezdő nap, ha bírósági v. kényszer végelszámolás, akkor a jogerőre emelkedés napja .. a kezdő nap és azt követően 12 hónaponként.,.


     Nem tudom, hogy esetleg mit kellett volna még jelölnök az adott bevalláson, mert mint írom, nem volt végelszámolásom, de ha mindegyikbe belekötnek a dátum tartomány miatt, akkor csak tipp: a kezdő dátummal lehet valami..  Ha az jó, akkor szerintem hívd fel őket, hogy szerintük a 12 havonkénti időszak az mikortól-meddig szóljon a bevallásban.


Üdv.

gylevente fogadta el, ekkor: 2011-11-18 19:09
Pont: 20
Téma: EVA-s Bt végelszámolása

Szia Marcsi!  A kieg.tev.társasvállalkozó EVA esetén nem fizet 10% nyugd.járulékot, hacsak nem számolt el ténylegesen tagi közreműködő díjat, de ha számolt el - amit kétlek, akkor ott SZJA levonásnak is kellett volna lenni ....  Az EVA adóalap 10%-a után nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség, az kieg. egyéni vállalkozó EVÁ-snál van..


Írod, hogy beltag: tisztázandó, hogy tagként volt-e társasági szerződés, illetve tagok megállapodásán alapuló tagi személyes közreműködési kötelezettsége.. (mivel fizetett valamennyi eü.szolg.hozzájárulást a Bt., feltételezhető, hogy volt ilyen kötelezettsége..), amiről adni kellett a Bt-nek a havi '08A-M bevallásokat..


Hogy milyen bevallásokat adtak, azt meg tudod nézni az ügyfélkapus e-bevben...  A végelszámolás kapcsán valószínűleg le fogják vizsgálni, tehát jól át kell nézni, hogy minden bevallást beadtak-e.. (köztük 'a 01-est is akár nullásan, vagy mire adtak nemleges nyilatkozatot/NY-et..   Az NY-et az adófolyószámlán vélhetően nem fogod látni, tehát kérjél el tőle minden elküldött bevallást kinyomtatva..  - feltéve, hogy ez is a feladatid közé tartozik.


A nyitó mérleghez neki kell produkálnia, a tételes leltári adatokat.. ő tud nyilatkozni a fenálló tartzozásokról, stb..


Hogy most mit tennék egy ilyen céggel, aki idegen: az évvégi buli közepette nem valószínű, hogy elvállalnám.. az meg érthetetlen, hogy miként tudta rendre, havonta olyan eü.szolg.járulék összeggel küldeni a 08-as bevallást, hogy azt nem dobták vissza - kieső idő hiányában.     Előző évi adata egyébként nincs a nyitó leltárt tekintve...


Az adó (helyi, NAV, stb adatszolg.kötelezettség teljesítése, vagy elmaradása), azt azért kell jól megnézni, mert ha levizsgálják és büntetést szabnak ki, akkor lehet, hogy végelszámolással majd meg sem szűnhet, csak felszámolással..


Üdv.


 

Merinosz fogadta el, ekkor: 2011-11-17 15:21
Pont: 100
Téma: Hidegétel utalvány

Szia!  2011-ben akár hideg, akár meleg havi 18 eFt étk.utalvány formájában is aható bérenkívüli juttatásként  19,04 % kifizetőt terhelő SZJA mellett.


(Az étkezési utalványos formát akarják 2012-től a tervezet szerint már csak max.havi 5 eFt-ra mérsékelten, mint bérenkívüli juttatást..)


Üdv.

nyár fogadta el, ekkor: 2011-11-09 19:21
Pont: 10
Téma: Vállalkozóvá válni, de hogyan?

Szia!  Ha megérné neked az EVA, akkor sem választhatnád, mert ahhoz kell megelőző 2 adóév... Te pedig kezdő leszel..


Mivel főfoglalkozású egyéni vállalkozó lennél ezek szerint:  választhatod az átalányadózást, ha pedig ezt nem választod, akkor marad a "tételes költségelszámolásos", tehát a vállalkozói jövedelem szerinti adózás (SZJA Tv.)


Ha költségelszámolásos/vállalozói jövedelem szerinti adózást választod, akkor gk.km. elszámolás saját gépjárműre: ha nem elég az 500 km átalányos elszámolás és 2000 km-t akarsz (útnyilvántartással igazoltan) elszámolni, akkor cégautó adófizetési kötelezettséged is lesz, amit jövőre jócskán emelni szándékoznak...


Üdv.

pzsuska fogadta el, ekkor: 2011-11-06 12:57
Pont: 33
Téma: EV adóbefizetés

Szia Arsenlupin! 


Feltételezem a kérdésed szövegéből, hogy vállalkozói jövedelem szerint adózó, munkviszony melletti egyéni vállalkozó vagy.  Ha a bevételed 50%-a költségként elszámolható kiadás.. akkor vetítsük le nagyjából, nem cicózva az ilyen olyan kedevzménnyel,  valamint feltételezve, hogy az eü.hozzájárulást a teljes összeg után meg kell fizetned..


400 a bevétel, a költség az 200.  Vállalkozói jövedelem: (bevétel mínusz költség) 200.


Vállalkozói jövedelem utáni vállalkozói SZJA 10%:  (200*0,10)  =  20


vállalkozói osztalék jövedelem: (vállalkozói jövedelem mínusz vállalkozói szja  200-10) = 180


vállalkozói osztalék jövedelem osztalék SZJA-ja:  16%   (180*0,16) = 29 


              vállalkozói osztalék utáni 14% százalékos eho. ( 180*0,14) = 25   


Tehát összességében: 200 eFt bruttó vállalkozói jövedelem után a költségvetést illeti: 20+29+25=74, ami százalékosan:(74/200)  37%- elvonás a vállalkozásnál keletkező jövedelemből...  


/Ha évközben számolsz el költségeid között un. vállalkozói kivétet, az abból levonandó SZJA, levonandó és fizetendő járulék.. az nem szerepel ebben a 37%-ot kitevő vállalkozási jövedelmet terhelő elvonásban./


abból amit a 2-es hozzászólásodnál írsz, csak gondolj bele... teljes értelmetlenség!


Üdv.

arsenlupin fogadta el, ekkor: 2011-11-05 07:30
Pont: 25
Téma: Hogy lehet eltüntetni innen

Sziasztok!  Hogy hogyan lehet eltüntetni, nem tudom..  De, hogy miként lehet használni ezzel a raklámmal az adófórumot, arra tudok egyfajta megoldást Mazsi:  a 22"-os monitorral olvasható a kérdés, válasz és nem marad le a fele, mint pld-ul a 17" vagy attól kisebb monitoron.


Üdv.

mazsi5 fogadta el, ekkor: 2011-11-04 15:08
Pont: 11
Téma: előlegbekérő nem teljesítése

Szia Orsi!  Kérdésedben egyértelműen azt írod, hogy az előleget kiszámláztátok...: "30 % előleg kiszámlázható. Ki is számláztuk, de nem fizették azt meg."


Márti válaszához nem igazán van mit hozzátenni... előlegről számla csak a ténylegesen befolyt összegről készülhet, teljesítés időpontja a jóváírás  napja..    Mivel a vevő szerződésszerűen nem teljesített, hiszen a szerződésben előlegfizetési kötelezettség is ki volt kötve.. a szerződést akár nem is kellett volna teljesítenetek.. (nyilván a szerződés teljes tartalma számunkra nem ismert).


Ha mégis megtörtént részetekről a teljesítés (termékelőállítás és átadás) annak ellenére, hogy a vevőnek már van lejárt tartozása felétek, a szerződésben vállalt előlegfizetési kötelezettségének sem tett eleget.. azt helyesen tettétek, hogy a teljesítésről szóló számlában nem szerepel semmiféle előleg (jóváírás),  de kétséges, hogy a gyártó cég mikor fogja látni, illetve fogja-e ennek a számlának az ellenértékét..


A bekérő levél az csak egy valami és nem számla.., nem könyvelendő sehová. Az iratkezelésben szokásos módon lerakjátok.. vagy, mint kimenő levelet, vagy hasonló..   Írásos szerződés esetében, ha az előlegre vonatkozó rész konkrét.. hová milyen bankszámlára, határidő, pontos összeg.. a szerződő fél megrendelőnek/vevőnek külön bekérő levél nélkül is meg kellett volna fizetni az előleget..


Üdv.

berisolya fogadta el, ekkor: 2011-11-02 17:44
Pont: 10
Téma: 2010-re táppénz, 2011-ben kifizetve

Sziasztok!  2010. év elején nekem is dilemmát okozott egy 0953-as kitöltése, mert az 2009. szeptemberében rendkívüli felmondással felmondott, miután nemzetközi kamionsofőrként több havi bérét, 9 havi napidíját nem kapta meg...így járt neki még felmondási bér és végkielégítés is.. A nem fizető munkáltató kiadta az igazolását, úgy, mintha mindent megkapott volna.. Mire a bevallást kellett készíteni, már volt jogerős bírósági végrehajtás a ki nem fizetett juttatásokra, de se a későbbi felszámoló, se a volt munkáltató nem adta ki még a mai napig sem a helyes adattartalmú 2009-es leszámolási adóadatlapot..

Több APEH -ossal beszéltem, hogy mi tévő legyek és mi legyen az adójóváírási hónapokkal.. A következő lett a vége és így is adtam be a bevallást.. mivel a fizetési meghagyás, végrehajtási végzés alapján tisza volt, hogy a leigazolt jövedelemből mi mindent nem kapott meg valójában 2009-ben, csak azokat a jövedelmeket és annak az adóját szerepeltettem a bevallásban, amit megkapott, de az adójóváírásra jogosító hónapok számaként 9-et jelöltem megt, mert ennyi hónapra illette meg munkabér... 

   Ha valaki táppénzen van, szerintem - és tavaly az APEH is osztotta véleményemet, hogy hiába csak a január-februári bérét fizette ki a cég 2009-ben, fizetésnélkülin nem volt.. a munkaviszonya 09-ik hóban szűnt meg, így 9 hónap a jogosító hónap  arról az időszakról a munkáltató úgy kell, hogy kiadja az igazolást, hogy az a hónap is jogosító hónap...

/Az más kérdés, hogy ha 2009-ben nem lett volna annyi megkapott jövedelme, amivel szemben azt a 9 havi adójóváírást érvényesíthette volna, akkor még is csak megszívná, mert a felszámoló 2010. végefelé fizetett csak kb. a felét,  és mivel van 2010-ben végig munkaviszonya, aminél érvényesül a 2010-es adójóváírása..ha 2009-ben nem lett volna mivel szemben érvényesíteni azt a 9 havit.., akkor most azt már nem tudná..

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2011-11-02 14:55
Pont: 100
Téma: Tapasztalat fizetési könnyítésről

Szia! Az éppen aktuális hozzá állás lehet hangulat, vagy terület függő.. Nekem volt olyan (igaz még tavaly), hogy írt egy levelet fizetési könnyítésre..( nem részletfizetést kért, hanem halasztást).. a levélre kapott egy értesítést, hogy a mellékelt adatlapokat szíveskedjék kitölteni,stb, a mellékelt csekken az elj.illetéket megfizetni..
De jött hozzám olyan is, aki szintén először csak egy levelet írt a fizetési könnyítéshez és azt a választ kapta, hogy szíveskedjék az Art. ilyen olyan előírásának megfelelően benyújtani kérelmét,stb.

Én a helyedben eleve úgy nyújtanám be a fizetési könnyítési kérelmet, hogy írnék szöveges indoklást a kért könnyítésre (akár méltányosságból valamilyen hányad "elengedésre"), ha valóban aránytalanul súlyos megterhelés az egyösszegű megfizetés, súlyosan veszélyezteti a család megélhetését.. és egyúttal az előírt adatlapokat is kitölteném.. tehát úgy adnám be, hogy arra lehetőleg ne legyen hiánypótlás..
Amit kérsz (részletfizetés, vagy halasztott megfizetés, vagy ezek mellett valamennyi tartozásnak az elengedése -mérséklés -, késedelmi pótlék elengedése) , azt mérlegelve tedd, annak függvényében, hogy az amit kérsz általad teljesíthető legyen, a rászorultság indokolt és alátámasztott legyen. (az nem elégséges ok, hogy többek esetében felháborító ez a külön adó, az egy kalap alá vétel a csak úgy "érdemtelenül bepottyant pénz után megfizetni a különadót, vagy aki éveken keresztül jogosan számíthatott arra az összegre amit kapott, de most meg kell különadóznia - ráadásul már akár régen természetes módon elköltötte a munkája után kapott ezen juttatást ..)

Ha kapsz fizetési könnyítést, akkor abban a határozatban benne lesz, hogy amennyiben az abban foglaltaknak nem teszel eleget, a tartozás azonnal egyösszegben esedékessé válik, aminek megkezdhetik a végrehajtását is..

/Magánszemély esetében nem tudok mit mondani azzal kapcsolatban, hogy ha nem teljesíti a kapott könnyítés szerinti kötelezettségét, akkor milyen gyorsan ugranak és mennyire gyors a végrehajtás... De cég esetében nekem már volt olyan, hogy kaptam könnyítést, de nem tudtam eleget tenni, közben még gyűlt (nőtt) a tartozás.., aztán újból kértem már a magasabb összegekre.. és rendesek voltak mert megadták (addig a konkrét végrehajtás "fel volt függesztve".. aztán a harmadik kérelemnél már elhajtottak.. DE egyik esetben sem ugrottak rögtön az első meg nem fizetett részletnél./

A lényeg a valós, körültekintően felmért esélyeid, lehetőségeid és élethelyzeted alapján írd meg és add be a fizetési könnyítésre a kérelmet, lehetőleg egyből úgy, hogy ne kelljen hiánypótlás, tehát a 2.200 Ft kérelem illetéke is kerüljön befizetésre..

Az APEH portálról, ha még nem nézted volna:

"Jogszabály szerint azon adózók, akik esedékességkor, azaz május 20-án nem tudnak adófizetési kötelezettségüknek eleget tenni – és nem kérték/kérhették a személyi jövedelemadó bevallásban a részletfizetést - az adóhatóságtól kérhetik tartozásuk megfizetése tekintetében a fizetési könnyítés – részletfizetés, vagy fizetési halasztás – engedélyezését. A fizetési könnyítés nem jár automatikusan, engedélyezése az adóhatóság mérlegelési jogkörébe tartozik. A kérelem elbírálása minden esetben egyedi mérlegelés alapján történik, amelynek során az adózónak kell bizonyítania rászorultságát. A kérelemben egyértelműen le kell írni, hogy:

*

mit kér az adózó (mekkora összegre, milyen eljárás lefolytatását kéri),
*

miért alakult ki a fizetési nehézsége, és
*

a későbbiekben miből tud majd azt fizetni.

A 2.200 forintos illetékkötelezettséggel járó kérelem beérkezése után, amennyiben a kért kedvezmény engedélyezéséhez szükséges feltételek fennállása abból nem állapítható meg, a kérelmező postai úton kap egy négyoldalas formanyomtatványt, amelyen jövedelmi, vagyoni, illetve gazdasági helyzetét tudja bemutatni. Ezt a megadott határidőig pontosan kitöltve, az egy háztartásban élő közeli hozzátartozók aláírásával kell visszaküldeni, ellenkező esetben a fizetési könnyítés iránti kérelmet a rendelkezésre álló adatok alapján bírálja el az adóhatóság, vagy az eljárást megszünteti. Lehetőség van azonban eleve az adott formanyomtatvány benyújtásával előterjeszteni a kérelmet – amely adatlap letölthető a www.apeh.hu oldalról, illetve bármely ügyfélszolgálaton is igényelhető – gyorsítva ezzel a kérelem elbírálását.

A kérelem elbírálására 30 nap alatt kerül sor. A fizetési könnyítés elbírálásakor az adóhivatal két feltétel együttes teljesülését vizsgálja: egyrészt azt, hogy a tartozás megfizetésének nehézségért mennyiben felelős az adózó, kellően körültekintően járt-e el; másrészt azt, hogy az adó megfizetése a későbbiekben valószínűsíthető-e. Elbíráláskor csak akkor lehet – és csak magánszemélyek esetében – eltekinteni az első feltételtől, ha az azonnali, egyösszegű megfizetés aránytalanul súlyos anyagi megterhelést jelent.



A kérelmezett kedvezmény engedélyezése esetén a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű pótlékot kell fizetni, amelynek pontos összegét a fizetési könnyítést engedélyező határozatban közli az adóhatóság. Amennyiben azonban adózó jövedelmi, vagyoni viszonyaira tekintettel e kedvezményes pótlék megfizetésére nem lenne képes, kivételes esetben kérheti a fizetési könnyítés pótlékmentesen történő engedélyezését is."

--- véleményem szerint ha már eleve hiányosan adod be a kérelmet, aminél -jó esetben - kapsz hiánypótlási felszólítást, aztán kedvező válasz esetén annak nem teszel eleget, akkor azért a következő kérelmednél az elbírálásnál ez nem fog előnyödre válni.. Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2011-10-21 14:22
Pont: 25
Téma: lakásba bejelentett kft költségtérítése

Szia!  Most már a magánszemély nem köteles adószámot kérni, ha ingatlant ad bérbe.  Ebben az esetben számlaadásra nem kötelezett magánszemélyként adja az ingatlanát, ingatlan részét bérbe..  (Önálló tevékenység jövedelemként fog vele elszámolni..)


(Mivel a bérbeadó a cég tagja, a taggal kötött szerzédshez taggyűlési jóváhagyás kell.. GT-társ.szerződés)


A rezsi díjat vagy belekalkuláljátók a rendszeres a bérleti díjba, vagy lesz egy fix összegű /hó, vagy / negyedév stb. bérleti díj és változó öszegű bérbeadás járulékos díjként változó x. Ft.. A kötendő bérleti szerződésben foglaltak szerint..


Mivel nem számlaadásra kötelezett lesz a bérbeadómagánszemély, így mivel kifizetőtől kapja (számviteli bizonylat alapján) a bérleti díj és bérlettel kapcsolatos járulékos költség bevételét.. a bevételéből a kifizető adóelőleg levonásra és alkalmasint 14% százalékos eho levonására kötelezett, valamint bevallást ad a 1108M-en az adott kifizetéssel kapcsolatban.


A magánszemély bérbeadó tehet 10%-nál nagyobb hányadra is költségnyilatkozatot... (nyilatkozat letölthető az APEH portálról.) a kifizető részére.


A bérbeadó pedig a bevételével szemben élhet akár a bizonylatnélküli 10% költséghányad alkalmazásával, vagy a tételes költségelszámolással, ahol a közvetlenül bevételével kapcsolatban felmerült, számlával, stb. igazolt költségeit érvényesítheti, s az éves adóbevallásában bevallja. bevétel, elszámolt költség, SZJA alap=jövedelem*1,27, és majd kijön az szja különbözet. (jövedelem adó alapja utáni szja mínusz kifizető által levont szja előleg). Ha évesen az összes jövedelme (bevétel mínusz ktsg) nem haladja meg az 1 millió FT-ot, akkor nincs 14% százalékos eho a jövedelem után, ha meghaladja, akkor az eho tv. szerint 14% százalékos eho fizetésére kötelezett max. 450 eFt összegig ..., stb.


Az ingatlan bérbeadással kapcsolatban bővebb információ az APEH portálon..:

Ingatlan bérbeadásának alapvető szabályai 2011.04.07.



10. füzet







Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2011-10-21 13:44
Pont: 20
Téma: Fa alatti cégtől besz. eszköz értékesítése

Szia! Jól tudod, nem számít, hogy fordított ÁFÁ-san vetted.  


(A fordított ÁFÁ-s beszerzésnél azért volt ÁFA ügyezés... Te állapítotottad meg a fizetendő ÁFÁ-t és ha egyébként ÁFA levonásjásra jogosít a beszerzés, akkor egyidejűleg levonáshba is helyezted a megállapított fizetendő ÁFÁ-t.)   Üdv. 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2011-10-21 13:31
Pont: 50
Téma: Felsőoktatásban jár-e családi adókedvezmény?

Szia!  Felsőoktatás iskolarendszerű hallgatói jogv.-nál..:  Az un. családi kedvezmény olyan formában jár, hogy beleszámítol az eltartott gyerekek számába.. tehát a szüleid mint három gyerekes után vehetik igénybe a családi kedvezményt a két családi pótlékos geyerekükre.. tehát gyerekenként nem csak a 62.500 eFt/"gyerek"/hó adóalapcsökkentő kedvezmény, hanem a magasabbat (2*206.250 Ft adóalapcsökkentő kedvezmény).


 


Nappalis felsőok,.int.hallgatójaként nem jár részedre a családi pótlék..


 


Ha nem főiskola, egyetem nappalis hallgatója lennél majd, hanem középfoku okt.intézménynek minősülő oktatási int.nappalis diákja lennél (2-3 éves szakképzés), akkor a családi pótlékot is kapnák utánad max. annak a tanévnek a végéig, amikor a 20. életévedet betöltöd, továbbá a 3*206.500 Ft adóalapcsökkentő kedvezményt érvényesíthetnének a szülők, amíg Te is un.középiskolai képzésben résztvevőként jogosult vagy a családi pótlékra.., valamint 2 testvéred is családi pótlékos eltartottak.


 


Nyilván, hogy ezt követően esetleg miként módosítják a törvényeket az nem tudni.., de a jelenleg hatályosak szerint én így értelmezem.


 


Üdv.


 


 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2011-10-21 13:21
Pont: 100
Téma: Magánszemély adóbevallása

Szia!  A munkáltató nem köteles munkáltatói adóbevallást készíteni, de vállalhatja azt.

Ha a munkáltató nem vállalja a munkáltatói adóbevallásodat, és ha egyébként jogosult vagy rá, akkor kérheted, hogy az APEH készítse el a bevallásodat.

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2011-10-21 10:09
Pont: 20
Téma: 1029 kitöltése

Szia!  Én azon kívül, hogy letöltöttem még meg sem nyitottam a 1029-est.

De abból amit leírsz, azt feltételezem, hogy annak kell jelölni, hogy első félévben sávos, akinek voltak olyan kedvezményei, ami még a "sok feltétel" megléte esetén volt igénybe vehető..  a tv. módosítás, tehát, hogy a 500 millión (2010-ben 250 millió)  kívül egyéb feltételek nélkül 10% a tao.., az 2010. 07.01-től él .. tehát lehetnek olyan adózók akik már az első félév vonatkozásában is élhettek a 19% tao helyett a 10%-kal.., akik élhettek ilyennel, szerintem azoknak kell jelölni, hogy az első félévben sávos..  

Az lehet a cég döntése, hogy él-e a 2010.07.01. előtti tao kedvezményes kulcsra/sávos kedvezménnyel.., de az nem a vállalkozó döntése, hogy a bevételét miként ossza meg..

ha nincs az a bizonyos első félévben sávos, sok-sok feltételhez kötött kedvezménynek megfelelés.., akkor teljesen mindegy, hogy a 250 millió alattiságnál, mennyi volt a június hónapig és az követően keletkezett adóalap ..  Az adóévben keletkezett adóalapot meghatározott módon kell megosztani.. de lehet, hogy a bevallás kitöltő számolja magától..

Üdv.


                                                                         

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2011-10-21 08:48
Pont: 10
Téma: Áfa pénzügyileg rendezetlen tételek

Szia Pelin!  Én is így töltöttem, én nem adtam átvezetési kérelmet.., de ha Te adsz, akkor igen a 2.776 eFt lesz az aminek összesen: (átvezetés és kiutalás kérés), ÁFA terhelési összeg össze kell, hogy jöjjön.


Én a közösségi besz. dolgot simán vallanám alapnak az 1 eFt-ot és nullának az ÁFA összeget.. az A60-ason meg az alapot kérik, ami 1 eFt...


(Bár elképzelni nem tudom, mit tudtatok venni közösségi beszerzésben, ami csak egy ezer forint??, habár az enyémek meg zsionórban 18, meg 40 USD-s, meg hasonló exportokat csinálnak, úgy, hogy a vevő külföldi bank költségét is a szállító viseli...a guta üt meg tőle)


--- Én elküldtem a bevallást még 10.06-án, aminek 06-os lapja is volt.. most nézem, már fel is könyvelték a visszajárót  és nem jött hibaüzenet sem. 


Üdv.

pelin fogadta el, ekkor: 2011-10-12 13:28
Pont: 100
Téma: Ügyvezető és alkalmazott egyben

Sziasztok!  Én onnan indítanám a gondolkodást, hogy ez az ember már korábbtól munkaviszonyban áll a Kft-nél.


Mivel őt nevezték ki ügyvezetőnek - amit vélhetően megbízásos jogviszonyban lát el - az még nem biztos, hogy indok a munkaviszony munkáltatói rendes felmondásra a gépkocsivezetői munkakörében. Szerintem amikor azt a döntést hozta a taggyűlés, hogy ő legyen az ügyvezető, akkor arról is döntenie kellett volna, - társasági szerződésben eltőrően rendelkezni - hogy mivel adott személy egyébként a cég munkaviszonyos alkalmazottja az ő vonatkozásában a munkáltatói jogkör gyakorlója a taggyűlés, s hogy a munkáltatói jogkörgyakorlóként aláírandó papírokat, valamint költségtérítés, stb. költségek igazolását a taggyűlés nevében melyik tag írja alá.


Tekintettel arra, ahogy P.Zsuzsa is írja, hogy a 40 eur "adómentes" napidíj a munkaviszonyon kívüli nem önálló tevékenységnél - társasvállalkozói jogviszony - nem vonatkozik valószínűleg lényeges szempont, hogy ez tgk.vezető ettől ne essen el.


Én arra törekednéka cég helyében, hogy megfelelő dokumentáltsággal fenn lehessen tartani azt, hogy ez az ember, aki valamilyen hányadban tulajdonos is a cégben és ügyvezetője/munkáltatói jogkorgyakorló abban a foglalkoztatottak vonatkozásában - az továbbra is a munkavégzését munkaviszonyban és ne tagi közreműködésként társasvállalkozói jogviszonyban végezze.  Arról nem is beszélve, hogy Kft esetében a nem munkaviszonyban, nem megbízásos jogviszonyban történő tagi közreműködés, az mellékszolgáltatásnak minősül, mely mellékszolgáltatásról a társasági szerződésben kell szabályozni...


GT-ből:


119. § (1) A társaság tagjai törzsbetétjük szolgáltatásán kívül egyéb vagyoni értékű szolgáltatás (a továbbiakban: mellékszolgáltatás) teljesítésére is kötelezettséget vállalhatnak. A tagok által - nem választott tisztségviselőként - végzett személyes munkavégzés is mellékszolgáltatásnak minősülhet, ha nem munkaviszonyon vagy polgári jogi jogviszonyon alapul. A mellékszolgáltatás teljesítésének feltételeit a társasági szerződésben kell szabályozni.


 Tehát akár társasvállalkozói jogviszonyba kerülne az illető a korábbi munkaviszonyából.., akár az ő személyét tekintve a taggyűlés magához rendeli a munkáltatói jogok gyakorlását.. az mindenképpen társasági szerződést érintő dolog. 


 Eysan azt írod, hogy az illető azt állítja, hogy ő tagi jogviszonyban dolgozik a Kft-nél.. - nyilván ez nem vonatkozhat az ügyvezetői feladatokra, mert az társasvállalkozói jogviszonyban nem végezhető .. - , akkor kérdés, hogy mióta dolgozik tagi /társasvállalkozói jogviszonyban, és ezt a mellékszolgáltatást a társasági szerződés tartalmazza-e, illetve miként szűnt meg a munkaviszonya..


Én átnézném a rendelkezésre álló dokumentumokat.., ha kell konzuáltlni kellene munkaügyi jogásszal is..,mert nem lehet valakit csak úgy kijelenteni a munkaviszonyból és bejelenteni társasvállalkozóként..


Ha az ügyvezetőséget ingyenes megbízással látja el, akkor ezen jogviszonyában nem biztosított, tehát nincs biztosítotti bejelentési kötelezettség sem ezzel kapcsolatban... a dolgozása a cégben az meg SZERINTEM attól függően munkaviszony, vagy társasvállalkozói jogviszony a továbbiakban, hogy a társasági szerződésben miként rendelkeztek.


Üdv.



  

eysan1986 fogadta el, ekkor: 2011-10-08 16:28
Pont: 25
Téma: MIL lap - melyik az?

Szia Icus! szerintem nem elegendő az említett Adat-lapok "valamelyikét kitölteni".. 


Munkatörvénykönyvből: 


98. § (1) A munkáltató a munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a munkavállaló részére a (2) bekezdésben meghatározott tartalmú igazolást állít ki.
(2) Az igazolás tartalmazza:
a) munkavállaló személyi adatait (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, év, hónap, nap);
b) a munkavállaló TAJ számát;
c) a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő tartamát;
d) a munkavállaló munkabéréből jogerős határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást, illetve ennek jogosultját;
e) a munkavállaló által a munkaviszony megszűnésének évében igénybe vett betegszabadság időtartamát;
f) a munkavállaló 95. § (5) bekezdésében meghatározott, emelt összegű végkielégítésben való részesülését.
(3) A munkáltató köteles igazolni azt is, ha a munkavállaló munkabérét a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott tartozás nem terheli.
(4) Az igazolásnak tartalmaznia kell a munkavállaló pénztártag által választott magánnyugdíjpénztár megnevezését, címét, pénzforgalmi számlaszámát. Ha a tagságra kötelezett pályakezdő munkavállaló nem választott pénztárat, ezt a tényt jelezni kell, és meg kell jelölni az illetékes területi pénztár megnevezését, címét.
  
---- Ha nyomtatvány bolti forgalomban lévő nyomtatványokat nézzük, akkor vanb egy külön nyomtatvány a Munkáltatói Igazolás a munkaviszony megszűnésekor  (MIL-lap) és van az ADATLAP a bírósági végzéssel meghatározott tartási kötelezettségekről..  Én leszámoláskor mind kettőt kiállítom és a nyilván a többi, más jogszabály által előrt igazolásokat (adó, eü.,stb.)


Üdv.

494 fogadta el, ekkor: 2011-09-26 09:42
Pont: 4
Téma: ev megszűnés áfa

Szia Kriszti!  Nekem nem derül ki a kérdésedből pontosan, hogy a megszűnéskor ezeket a meglévő tárgyieszközöket eladnád, vagy pedig, mint megszűnéskor meglévő.. kivonás, tehát magánszemélykénti megtartás jön szóba..


 


A megszűnéskor meglévő t.eszközöknél (tehát marad a tied), amit egy összegben számolhattál el költségként, pld-ul a 100 eFt alatti... annak a leltári értéke számít bevételnek(SZJA) 


 


"II. Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésével összefüggő bevételek
Az egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének adóévében a megszűnés napján megszerzett vállalkozói bevételnek minősül:


 



1. a korábban költségként elszámolt és a megszűnéskor meglévő összes készlet (anyag, áru, félkész és késztermék) leltári értéke, a 100 ezer - 1991. december 31-ét követően és 2001. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 30 ezer, 2000. december 31-ét követően és 2006. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 50 ezer - forintot meg nem haladó értékű tárgyi eszköz (ideértve a tartalékalkatrészt és gyártóeszközt is) leltári értéke;
  
"II. Részletező nyilvántartások
13. Leltár


 



- a 100 ezer forintnál nem magasabb értékű (1991. december 31-ét követően és 2001. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 30 ezer, 2000. december 31-ét követően és 2006. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 50 ezer forintnál alacsonyabb értékű) használatba vett tárgyi eszközöket az áfát tartalmazó beszerzési ár 50 százalékos értékén kell szerepeltetnie;


Tehát a 100 eFt alattinál van 50%-os leltári érték szerinti bevétel a megszűnéskor meglévő.....


Bocs ezeken a nagybetűkön nem tudtam változtatni.. Üdv.

Kaszas81 fogadta el, ekkor: 2011-09-21 14:39
Pont: 20
Téma: EV szünetelés, kft tagság mellett

Szia Ence! Valószínűleg tanácsot akarnál adni.. a Kft-nek..  Ha az az illető, aki eddig tagi személyes közreműködésre volt kötelezeve a Kft-ben a társasági szerződés alapján, s társasvállalkozói jogviszonyban volt a Kft-nél, ha a közeljövőben külföldön fog tartózkodni, nem a Kft. tevékenysége miatt, akkor vélhetően nem tud társasvállalkozói jogviszonyban személyesen munkát végezni..


Módosítani kellene a társasági szerződést, hogy ekkortól.. nincs tagi személyes közreműködési kötelezettsége.. és akkortól már nincs társasvállalkozói jogviszonyban a KFT-ben.


Az ügyvezetőség, ami nem csak egy "rang", hanem felelősség is.. nekik kell eldönteni, hogy hosszas távollét esetén marad-e ügyvezető a KFT-ben, ami ügyvezetőség önmagában nem jelent sem biztosítási jogviszonyt, sem pedig tagi közreműködői/társasvállalkozói jogviszonyt..


Ha az illetőnek nincs tagi közreműködési kötelezettsége (társasvállalkozói jogviszony/ tagi mellékszolgáltatás) és más munkavégzési jogviszonya sem a továbbiakban a KFT-ben, akkor ő egy sima befektető tulajdonos és járulékozás fel sem merül vele kapcsolatban.


Az ügyvezetőség az lehet akár ingyenes megbízásos is, gondolom eddig sem munkaviszonyban volt ügyvezető... Ha megbízásos ügyvezetőként nem részesül díjazásban, akkor a járuklékozás ezen jogviszonyát illetően sem merül fel, még csak biztosítottként sem kellett bejelenteni ezen jogviszonyára tekintettel..


Üdv.

pseniko fogadta el, ekkor: 2011-09-20 10:13
Pont: 10
Téma: egyéni ügyvéd

Szia! Könyvelésileg, adózás, járulékozásilag úgy kell kell kezelni, mint egy egyéni vállalkozót. Nincs vállalkozói igazolványa és mint egyéni ügyvéd az ügyvédekről szóló rendelkezés alapján akármilyen tevékenységeket nem vehet fel, nem folytathat. (De ezt az egyéni ügyvéd pontosan tudja.)

ÁFA: az ügyvédi szolgáltatás ÁFÁ-s.. Tehát ha ÁFA adóalanyiságot választ, akkor ÁFÁ-san fog számlázni, ha meg alanyi ÁFA mentességet kér, akkor azon szabályok szerint.

Nekem van egyéni ügyvédem, aki pár éve már EVÁ-s, de korábban SZJA-s vállalkozói jövedelem szerint adózó volt.
Üdv,.

marta84 fogadta el, ekkor: 2011-09-19 13:49
Pont: 50
Téma: Díjbekérő folyamatos teljesítésnél?

Szia!  Ha átalány...határozott idős elszámolású, akkor a szerződés szerint kellene neki számlázni, az abban foglalt fizetési határidőt is szemelőtt tartva..


Ha a felek még is korábbi fizetési határidőben állapodnak meg egy-egy hat.idős elszámolású számla esetében.., akkor ott az a fizetési határidő az "új határozott idő" , tehát a számlán a telj.dátum, fiz.határidő ez az "új határozott nap"..     Hacsak arról van szó, hogy valaki felé minden naptári félév utolsó napjáig kell, hogy fizessek a határozott idős ügyletben, amiről elküldi a számlát mondjuk első félévről már akár májusban.. jun.30-i fizetési határidővel... ha én ezt saját magamtól korábban átutalom mondjuk május végén már, az még nem változtat a számla teljesítési dátumán..  ha megállapodás kérdése, hogy most korábban kellene a pénz.., akkor az már számít...     Legalább is valahol szakmai tájékoztatóból ezt olvastam ki..


A díjbekérő, stb.. formáció nem számla..  Ha előleget kérhet a megállapodás alapján, akkor az előleg jóváírásával az előlegről ki kellene állítania a számlát és a tényleges teljesítésről a számlát mínuszolva belőle az előlegről szóló számla tételeit.


Üdv.

Szil_13 fogadta el, ekkor: 2011-09-19 12:18
Pont: 20
Téma: Saját maga foglalkoztatottja kontra adószámos

nem tudom ezt olvastad-e... esetleg a számlázás vonatkozásában utána lehet nézni,  ÁFA vonatkozásában viszont az ÁFA törvény XIX. elektronikus úton nyujtott szolgáltatás.., valamint a 46.§...(5)



jog, nyugta, online



www.origo.hu/.../20100121-jog-nyugta-online.html - Tárolt változat

2010. jan. 21. – Az ilyen szolgáltatást zárt informatikai rendszer szintén teljes mértékben ... így papír alapú számla vagy nyugta kiállítása és átadása felesleges ...


üdv.

bandy fogadta el, ekkor: 2011-09-18 21:19
Pont: 100
Téma: Munkába álláshoz milyen papírok kellenek?

Nyilván nem lövik fejbe aki beírja. De szerintem megtévesztő is lehet a következő munkáltatók számára.. és mivel már többen is írtátok, hogy bevezetitek az ev-t saját magát is, a kérdező Kata kérdezte, hogy be kell-e írni és ki írja be? - én leírtam, hogy én nem vezetem be és miért nem.


Az egyéni vállalkozó biztosítottsága kell, hogy szerepeljen a TAJ biztosítottak ügyfélkapus lekérésben, korábban ment a NYENYI is, jó ideje havi ..8-as bevallás, ugyancsak kiverném a port, ha azért nem vennék figyelembe a nyugdíjnál a biztosítottságot, mert nem szerepel az un. OEP igazolványban., a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról szóló igazolványban, amit mindig át kell adni a következő biztosítási jogviszonyban való foglalkoztatónak... 


Ez az igazolvány főként a két éves eü.biztosítottság szempontjából lehet ..


  a tájékoztatóból: "Ha a biztosított az újabb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyának kezdetekor az Igazolványt nem adja át a foglalkoztatójának, az köteles a biztosítottat felszólítani, hogy az Igazolványt előlő foglalkoztatójától szerezze be, kivéve, ha a biztosítás kezdetétől számított két éven belül nem állt biztosítási jogviszonyban. Erről a tényről a biztosítottnak írásban kell nyilatkoznia."


Tavaly mikor a egyik rokonom javára "pereskedtem" a volt munkáltatójával, aki nem fizette ki több havi bérét, - az a munkáltató nem adta ki a hajdanában, hozzá 14 évvel ezelőtt igazoltan átadott OEP igazolványt, amiben a korábbi, rendszerváltás előtt munkaviszonyai is szerepeltek, hanem egy újat állított ki utólag és csak arról az időről, amikortól nála dolgozott, jelen esetben 14 évre visszamenőleges kezdettel.


A bíróság "ítélete" ezen követeléssel szemben az volt lényegét tekintve:  hogy mivel ez az OEP igazolvány több, mint két év, tehát 14 év biztosítotti időre vonatkozott, a felperesnek semmi nemű kára, hátránya nem keletkezik abból, hogy a munkáltató nem tudja előadni a korábbi (1974-től) jogviszonyokat is tartalmazó OEP igazolványt. Nincs olyan hatályban lévős jogszabály, ami a felperes által követelt OEP igazolvány hiányát, valamilyen ellátástól való elesést, vagy hátrányos következményt vonna magával. Alperes ugyan a munkavállalót illető iratokat köteles megőrizni, de az alperes költözködéseire hivatkozással azt előadni már nem tudja, felperesnek pedig ebből hátránya nem keletkezik, ezért ezen keresettel a bíróság nem foglalkozik.


Na ekkor ástam magam én is jobban bele a dologba, mert itt is gyakran azt olvastam, hogy az OEP igazolvány nélkül a nyugdíj igénylés így, meg úgy..


Ezekre való tekintettel is, én Katának azt válaszolom az OEP igazolvánnyal kapcsolatban, a kell-e kérdésére, hogy kelleni nem kell..


Üdv.

b.n.kata fogadta el, ekkor: 2011-09-15 12:42
Pont: 4
Téma: Tagok bér megbízás, tagi-, munkaviszony

Szia Hanna!


Az a nyugdíjas tulajdonos, aki csak az ügyvezetői feladatokat látja el..  mivel az ügyvezetőség csak:


     - vagy munkaviszonyra irányadó szabályok ban,


     - vagy (Ptk) megbízási jogviszonyban  látható el, s ebből csak a megbízásos az ami ingyenes lehet, a munkaviszonyos az nem lehet ingyenes.


Egy tag/ tulajdonos  az tag/tulajdonos akkor is, ha semmiféle munkavégzési, vagy vezetőtisztségviselői kötelezettsége nincs az adott cégben, de csak attól, hogy valaki tulajdonos valahol egy cégben attól ott még nem biztos, hogy van bármiféle munkavégzési jogviszonya.


Ha a ez a nyugdíjas tag, aki ügyvezető... ha nem munkaszerződéssel munkaviszonyban ügyvezető, akkor megbízásos. Ha megbízásos: az lehet ingyenes, vagy díjazásos.. Ha díjazásos, akkor attól függően biztosított, vagy nem... hogy a díjazása mennyi: eléri-e a min.bér 30%-át.. vagy sem.. 


A megbízásos ügyvezetőség un. nem önálló tevékenység, ..,az üzleti utazási térítés, a vállalkozás által előfizetett telefon .. ugyanúgy elszámolható vele kapcsolatban, akár díjazásos, akár díjazás nélküli.. mint egyéb esetben.  Nyilván ha megbízásos ügyvezető csak, akkor olyan bérenkíüli juttatás, ami adható "kedvezményes adóval" a társasvállalkozói jogviszonyban, munkaviszonyban foglalkoztatottaknak, az neki nem adható.


A tulajdonos társasvállalkozói jogviszonyban (ez ha ingyenes, akkor is olyan biztosítási jogviszonynak minősül, amit be kell jelenteni a T1041-en) közreműködhet ingyenesen is. A GT előírása alapján a tagi személyes közreműködés (társasvállalozói jogviszonyban) nem munkaviszonyban, nem megbízásos jogviszonyban az mellékszolgáltatás.  A mellékszolgáltatási kötelezettségről, annak feltételeiről a társasági szerződésben kell rendelkezni!


Ha KFT tulajdonosa mellékszolgáltatásként személyesen közreműködik, úgy, hogy van máshol akár heti 40 órás főállású munkaviszonya... az által annak a Kft-nek van olyan embere, aki alkalmasint "dolgozik" a Kft-ben.. akár ingyenesen és mivel munkaviszony melletti társasvállalkozó kötelező járulékfizetés sem keletkezik vele kapcsolatban..   Lehet az is, hogy a szolgáltató KFT alvállalkozókkal dolgoztat és akár még személyesen közeműködő tagja sincs.. vagy akár a tevékenysége olyan, pld-ul kizárólag ingatlan bérbeadás... az ügyvitelét, könyvelését külső vállalkozóval végezteti.. a szerződés kötés pedig elsősorban ügyvezetői jogosultság.. tehát az sem kizárt, hogy úgy van egy cégnek tevékenység árbevétele, hogy egyetlen munkavégzésre irányuló foglalkoztatottja sincs... kivéve az ügyvezető, aki akár ingyenes megbízásos is lehet.


A 1041-en nem tagokat kell bejelenteni, hanem azokat, akiknek biztosítási jogviszonya keletkezik, vagy éppen az módosul.. az, hogy valaki tulajdonos/tag az még nem egy biztosítási jogviszony, a nem nyugdíj melletti társasvállalkozoói jogviszony az már egy biztosítási jogviszony, akkor is, ha az ingyenes..


Az, hogy egy tag/tulajdonos a társaságban társasvállalkozói jogviszonyban köteles munkát végezni, valamilyen feltételekkel, az taggyűlési hatáskör és KFT esetében társasági szerződésben kell róla rendelkezni (nem a könyvelő dönti el..). Ha nincs tagi közreműködésre mellékszolgáltatási kötelezettsége/ társasvállalkozói jogviszonyban munkavégzési kötelezettsége..., akkor vagy munkaviszonyban, vagy ha a munka/feladat ellátása olyan, akkor önálló tevékenységgént megbízásos jogviszonyban (egy ügy ellátása..) lehet munkát végző "foglalkoztatott"- szerintem.


Üdv.


 

Hanna1 fogadta el, ekkor: 2011-09-15 09:36
Pont: 25
Téma: Tagok bér megbízás, tagi-, munkaviszony

1. A nem kieg.tev.társasvállallkozói jogviszony akkor is bejelentendő a T1041-en, ha a tagi személyes közreműködés tagsági jogviszonyra tekintettel ingyenes. Az, hogy egy Kft-ben a mellékszolgáltatást díjazásért vagy ingyen vállalja a tag.. az a taggyűlésen, mikor a mellékszolgáltatásról megállapodnak.. akkor erről is döntenek.


Az egyszerűsített bej.társasági szerződés szerintem nem alkalmas azoknál a Kft-éknél (legalább is mikor még én néztem nem volt lehetőség a jelzésére) , ahol tagi mellékszolgáltatás van... társasági szerződés fajta választásánál azt is nézni kell, hogy ami a tulajdonosok szándéka/társasági szerződés arra elegendő-e az egyszerűsített, vagy csak a nagyob költséggel járó nem egyszerűsített bejegyzési eljárás..


Azt a tulajdonost, amelyiket munkaviszonyban akarja a cég foglalkoztatni, azzal az Mtv. alapján munkaszerződést kell kötni, ami lehet akár részmunkaidős is, de nyilván vonatkozik a minimálbéres dolog, mert Mtv. szerinti jogviszony.


Az a tulajdonos/tag, aki a KFT-ben mellékszolgáltatásként társasvállalkozói jogviszonyban dolgozik nappalis felsőfok.ok.int.hallgatói jogviszonya mellett.. ha ingyenesen működik közre társasvállalkozóként, akkor nincs kötelező min.járulékfizetés vele kapcsolatban. 


Ha a tulaj nyugdíj mellett társasvállalkozói jogviszonyban dolgozik a cégben ingyenesen, akkor ha a nyugdíját nem szünetelteti nem kell bejelenteni biztosítottként, mert a kieg.tev. társasvállalkozót nem kell bejelenteni, de ingyenes közreműködés esetén is fizetni és vallani kell vele kapcsolatban a havi 5.100 Ft, napi: 170 Ft eü.szolg.járulékot, ha máshol nem fizetnek utána ilyet, illetve esetleges egyéni vállalkozás esetén, nem ott fizeti meg..


Ha a társaság a társaság tulajdonosovál, ügyvezetőjével.. illetve ezek közeli hozzátartozójával szerződést köt - és itt nem a mellékszolgáltatásra gondolok, mert arról a társasági szerződésben kell rendelkezni - , azon szerződésekhez kell a taggyűlési jóváhagyás.


Gt-ből, Kft-re vonatkozóan:


119. § (1) A társaság tagjai törzsbetétjük szolgáltatásán kívül egyéb vagyoni értékű szolgáltatás (a továbbiakban: mellékszolgáltatás) teljesítésére is kötelezettséget vállalhatnak. A tagok által - nem választott tisztségviselőként - végzett személyes munkavégzés is mellékszolgáltatásnak minősülhet, ha nem munkaviszonyon vagy polgári jogi jogviszonyon alapul. A mellékszolgáltatás teljesítésének feltételeit a társasági szerződésben kell szabályozni.

(2) A mellékszolgáltatásért a tagot külön díjazás illetheti meg.---------------------------


141. § (1) A taggyűlés a társaság legfőbb szerve. A taggyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni.
(2) A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
m) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével vagy azok közeli hozzátartozójával [Ptk. 685. § b) pont], illetve élettársával köt;
  
------------------ tehát ha a társaság tagjával munkaszerződést köt a társaság, akkor ahhoz is kell a taggyűlés jóváhagyása.


Üdv.



  

Hanna1 fogadta el, ekkor: 2011-09-15 09:36
Pont: 25
Téma: Felfüggesztve vagy törölve?

Szia Palmika! Nekem még csak felfüggesztettjeim vannak. De, megnéztem az általad írt adószámot z APEH portálon.. ezt az adószámot TÖRÖLT adószámként tartják nyilván..


Tehát nem a felfüggesztése került megszüntetésre a törlés kifejezéssel.., hanem ez egy törölt adószámú.. üdv.


























Az adószám felfüggesztését követően törölt adószámok






Egyszerű lekérdezés




palmika fogadta el, ekkor: 2011-09-14 17:15
Pont: 50
Téma: ev, mint bérbeadó

Sziasztok!  Orsi arra viszont legyél figyelemmel, hogy mivel az ev. általános ÁFÁ-s, ami azt is jelenti, hogy ha ÁFA tv. szerint ÁFA mentes ingatlanbérbeadási tevékenysége is van, amire nem választott ÁFA körösséget, akkor ha ÁFA mentesen lesz már ez évben ingatlanrész bérbeadásból származó bevétele ... az ÁFA arányosítással foglalkozni kell.


Nem tudni mikor vette a nem lakóingatlant, hogy igényelt-e vissza ingatlanvásárlásból ÁFÁ-t, az ingatlant ezen túl ÁFA mentes és ÁFA köteles tevékenységhez is használja.. ingatlan esetében 10-20 év a "figyelési időszak"  tehát akár az is előfordulhat, hogy pótlólagos ÁFA fizetési kötelezettség is keletkezik...


Ugyanígy jön az arányosítás : ha nincs az adott helyiségre külön közüzemi mérő óra.., hogy a közüzemi díjak is felmerülnek is-is tevékenységhez, ugyanilyen pld-ul a külső könyvelő díja, stb.. amire nem mondhatja azt egyértelműen az ÁFA alany, hogy ez csak a menteshez, aminél nincs ÁFA levonás, ez csak az ÁFÁ-s tevékenységhez,..


Úgy, hogy ha nem megy az évközbeni - mint az adott tevékenység tényleges gyakorlásának kezdete - ÁFA kötelessé tétel, akkor célszerű mérlegelni, hogy érdemes-e már most bérbeadni ÁFA mentesen.. vagy január 01-től előre bejelenteni az ÁFA kötelessé tételt és csak akkortól bérbeadni..


Ha még soha nem volt az ev-nek ingatlanbérbeadásból származó bevétele, nem volt bérbeadásra vonatkozó szerződése..., akkor, ha az APEH portálon jelenleg is fenn lévő hivatalos tájkoztatást nézem, az APEH az évközbeni a tevékenységi körben már szereplő, de a tényleges tevékenység kezdése okán nem tagadhatná meg az ÁFA kötezettség választását.  Igaz ez az hivatalos tájékoztató még az 1992. évi ÁFA törvényt hivatkozza meg.. de az, hogy mi minősül tevékenység tényleges megkezdésének, az szerintem most is él..


egy részlet a cikkből:


"Kérdésként merül föl ugyanakkor, hogy mi minősül tevékenység megkezdésének az egyéb ingatlan bérbeadása esetén.
Az egyéb ingatlan bérbeadása tekintetében a tevékenység megkezdésének a tevékenység tényleges, fizikai értelemben történő megkezdését, azaz a bérlőnek a bérleti szerződés jogcímén történő birtokba lépésének mint jogi ténynek a megtörténtét tekintjük.


A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) 423. §-a szerint a bérleti szerződés alapján a bérbeadó köteles a dolgot időlegesen a bérlő használatába adni, a bérlő pedig bért fizetni.
A Ptk. bérleti szerződésre vonatkozó definíciójából következően a bérlet a dolognak a bérlő használatába történő adásával valósul meg. A használatba adás feltétele ugyanakkor a birtokba adás, hiszen e nélkül a bérlő a dolgot használni nem tudja.
Éppen ezért az általános forgalmi adó rendszerében a bérbeadás mint adóköteles tevékenység fizikai értelemben vett megkezdésének időpontja az a nap, amikor az adott ingatlant a bérlőnek bérlet jogcímén birtokba adják.
Mindezek alapján az egyéb ingatlan bérbeadásának kezdő időpontja az ingatlan birtokba adásának napja, így amennyiben az adóalany az egyéb ingatlan bérbeadására az általános szabályok szerinti adózást kívánja választani, legkésőbb azzal a nappal köteles az erről szóló nyilatkozatát az adóhatósághoz megtenni, amikor az adott ingatlan birtokba adása megtörténik.
Amennyiben az egyéb ingatlant birtokba adták és az adóalany ilyen irányú nyilatkozatot nem tett, akkor a bérbeadási tevékenység tekintetében már csak a következő adóévre választható az általános szabályok szerinti adózás (az adózó tárgyadóév december 31-ig megtett nyilatkozatával), így addig az egyéb ingatlan bérbeadását az adóalany csak tárgyi adómentesen számlázhatja."


A teljes cikk: APEH portálon4. 

Az egyéb ingatlan bérbeadására vonatkozó adókötelezettség választásának bejelentése, az egyéb ingatlan beszerzéséhez, létrehozásához kapcsolódó adólevonási jog2007.04.11.


Üdv.

berisolya fogadta el, ekkor: 2011-09-13 08:49
Pont: 10
Téma: 1108: Másodállású tag

Szia Mária!  Most akkor a legalább heti 36 órás munkaviszony melletti társasvállalkozó az illető, vagy olyan tulajdonos, akinek van máshol heti.. munkaviszonya és emellett itt ő az ügyvezető, díjazás nélkül?


Ha díjazás nélküli ügyvezető, akkor nem róla 1108M-es lap, ha ingyenes munkaviszony melletti társasvállalkozó, akkor sem.. Üdv.

Mária70 fogadta el, ekkor: 2011-09-12 18:14
Pont: 20
Téma: egyéni vállalkozó tp -járulék alap

Szia!  Augusztusra min imum a minimálbér alapján meg kell fizetnie a járulékokat..  megvolt  a 30 nap biztosítási kötelezettséges napja.  Üdv.

kerekaniko fogadta el, ekkor: 2011-09-12 17:39
Pont: 20
Téma: számlaadást feltételhez kötni

Szia István!  A fenyegetőzése okán említsd meg neki, hogy Te meg nem fenyegetőzöl, csak a törvényi előírás szerint általa kiállítandó és kiadandó számlához ragaszkodsz..


Ha még nem teljesítette a munkát, de pénzt vett fel a teljesítést megelőzően, akkor a kapott előlegről kell, hogy kiadja a számlát, ha teljesített és nem előleget kért, akkor meg magáról a teljesítésről.. és hát a törvény alapján számla-nyugta adási kötelezettség elmulasztásért  akár 1 millás szankcióval is sújtható..


 


Az ügyvéd tud igényelni tulajdonlapot, ha az valamilyen okból  a vele kapcsolatos megbízás kapcsán szükséges, az más kérdés, hogy annak a díját felszámíthatja... tehát a tulajdon lap nem ügyfél általi bevitele, nem minősülhet adatszolgáltatás megtagadásnak.


Nekem 2 hónapja jegyeztek be egy céget, semmiféle tulajdonlapot nem igényelt hozzá az ügyvéd.


Üdv.


 


 

febopal fogadta el, ekkor: 2011-09-12 12:11
Pont: 25
Téma: Saját gk.hiv.használatának ktg.térítése

vagy... 7,6 szorozva APEH által közzétett üzemanyagárral és  osztva 100-al =  üzemanyag Ft/km  plusz 9 Ft/km  átalány = ... egy km-re eső Ft.


 


egy km-re eső Ft szorozva  pld-ul az 500 km-rel =  az 500 km-re elszámolható jogszab.mértékű költségtérítés,


 


                                          ami kiküldetési rendelvény (SZJA tv.) alapján "simán" elszámolható, nem kell sem a 08M-en, sem az 53-as SZJA bevallásban szerepeltetni, (a kiküldetés rendelvény azonban nem átalány km-t tartalmaz, hanem pontosan honnan-hová, milyen cél, stb...)


 


    ha nem kiküldetési rendelvény alapján és nem egyéni vállalkozó számolja el átalányban az 500 km-t útnyilvántartás nélkül, akkor az egy  kifizető részéről már külön tennivalókat igényel.


 


Azt írod, hogy a munkáltató fizet 500 km-ig..... ezek szerint a munkavállalójának?  akkor arra azért oda kell figyelni, hogy ha a megtett km nem kiküldetési rendelvény alapján fizetődik,  csak lenyilatkozott költségtérítés.. az a 08M-es bevallásban vallandó, akkor is, ha a jogszabályi  mérték (APEH üzemanyagárral számolt, korm.rendelet szerint cm3-re megállapított fogyasztással plusz a 9 Ft/km) és a magánszemélynél pedig, a "költségelszámolás okán".. ez cégautó adó fizetési kötelezettséget is eredményezhet ..


 


     Tehát nem mindegy, hogy pld-ul a munkavállaló, társasvállalkozó kiküldetés rendelvény alapján kapja az üzleti (nem munkábajárás) saját gépkocsi használat költségtérítést,  vagy úgynevezett nem önálló tevékenység költségtérítéseként, amiről majd bevallást is ad, hogy bevétel, mínusz elszámolható ktstg, stb.


 


Az 500 km-es átalány, amit nem kell útnyilvántartással igazolni és nem keletkeztet cégautó adó fizetési kötelezettség, az az egyéni vállalkozóra, mezőgazdasági őstermelőre nézve fordulhat elő... sima magánszemély esetében ilyen "átalány költség érvényesíthetőség a kapott bevételével szemben nincs..,-- (hacsak mostanság közben nem változtak az érintett jogszabályok, ami elkerülte a figyelmem).


 


Üdv

katonaa@ks.hu fogadta el, ekkor: 2011-09-05 07:07
Pont: 17
Téma: Ügyvezető bejelentése apeh felé

Szia! ezek szerint megbízásos jogviszonyban ügyvezető.


Megbízásosként (nem önálló tev.) csak akkor lenne biztosított, ha a díjazása elérné a minimálbér 30%-át..


Mivel díjazás nélkül ügyvezető, így ezen jogviszonyában nem minősül biztosítottnak. Tehát a T1041-en bejelenteni nem lehet.


Üdv.

szoszke721 fogadta el, ekkor: 2011-09-04 21:31
Pont: 25
Téma: Ügyvezető bejelentése apeh felé

A taggyűlésen megválasztották, megbízták az ügyvezetéssel.. ő pedig a megbízást elfogadta és nem rögítették (nem kötöttek munkaszerzdést, nem kötötték ki, hogy munkaviszonyban..) , hogy munkaviszonyban, akkor nincs más, mint az, hogy a megbízásra irányadó szabályok szerinti jogviszonyban ügyvezető.


Munkaviszonyban nem is lehetne ingyenes...


Feléd írják le, v. az ügyvezető nyilatkozza le, hogy díjazás nélkül látja el az ügyvezetőséget... aztán, hogy a társasággal írt-e külön megbízási szerződést, amiben irásba fektették a kötelezettségeit, stb.. vagy sem, az már az ő dolguk. Nekem több olyan ügyfelem van, akinek nincs külön írásos megbízási szerződése.., (vagy nekem nem kötik az orromra) csak a taggyűlési jkv., hogy az ügyvezetőséget díjazás nélkül, ingyenesen látja el..Üdv.

szoszke721 fogadta el, ekkor: 2011-09-04 21:31
Pont: 25
Téma: van-e bejelentési kötelezettség

Szia!  KFT esetében a magánszemély tag tagi személyes közreműködése(társasvállalkozói jogviszonyban) - nem munkaviszony, nem megbízásos jogviszony keretében munkavégzés, és ide nem értve a vezetőtisztségségviselői feladokat -  az tagi mellékszolgáltatás.


A tagi mellékszolgáltatás kötelezettségről, annak feltételeiről a Gt. szerint a társasági szerződésben kell rendelkezni.


Ha az ügyvezetőséget ingyenes megbízással látják el, azt a biztosítottak bejelentő nyomtatványán nem kell és nem lehet bejelenteni, mert nem minősül ezen jogviszonyában biztosítottnak.


Ha a társaságban egyébként munkát végeznek  a tagok  (az ügyvezetőségen kívül):  munkaviszonyban, vagy tagi személyes közreműködés (társasvállalkozói jogviszony) keretében -- az biztosítási jogviszony, tehát mindenképpen bejelentendő a "T1041-en, függetlenül attól, hogy a munkaviszony melletti társasvállalkozó, továbbá a nappalis felsőok.hallgatói jogviszony melletti társasvállalkozó, ha a közreműködésért díjazásban nem részesül, akkor nincs TB járulékfizetési kötelezettség sem velük kapcsolatban..  ---  ahogy Kisgulyi is írja.


Üdv.

zigosline fogadta el, ekkor: 2011-09-02 09:14
Pont: 25
Téma: Felfüggesztett adószám áfája

Fogadd el nyugodtan Madora válaszát..  nekem most már a második cégnek függesztették fel az adószámát, sokszorosan körbe jártam a témát.


Ha törölt adószámú lenne az, aki a számlát kiállítja felétek, na az abban lévő ÁFA már semmi esetre sem lenne levonható a vevőnél, mivel a törölt adószámú jogszerűen számlát nem bocsáthatna ki. Az adószám felfüggesztés alatt álló szállító által kibocsátott számla vonatkozásában a vevő-nek nincs az általánostól eltérő  "jogosítványa". Üdv

Robbanto fogadta el, ekkor: 2011-09-01 06:46
Pont: 17
Téma: bérbeadás(ok) terhei

Szia adozo1!  Az ingatlanbérbeadással kapcsolatban az APEH portálon részletes (eléggé érthető) tájékoztató van fenn: 10.Ingatlan bérbeadásának alapvető szabályai 2011.( Információs füzetek)


Feltételezve, hogy nem gazdasági társaság, nem egyéni vállalkozó az aki bérbead, hanem mivel számláról írsz un. adószámos magánszemély a bérbeadó (továbbiakban: számlaadásra kötelezett magánszemély)  és egy kifizetőnek minősülő cég, stb. az aki a bérlő..


--  Ha ez a számlaadásra kötelezett magánszemély nem ad nyilatkozatot a kifizetőnek arra vonatkozóan, hogy kéri az SZJA előleg megállapításá, levonását... akkor a kifizető nem fog tőle SZJA előleg vonni, a bérbeadó saját maga fogja azt negyedévente a NAV-APEH-al rendezni a saját nyilvántartása (bevétel mínusz költség elszámolás) alapján..   Ha  vonatkozik a 14% százalékos eho az ingatlanbérbeadással kapcsolatban, akkor azt viszont a kifizető minden esetben köteles levonni, akkor is, ha a bérbeadó nem kérte az SZJA előleg megállapítását és akkor is, ha kérte..  (tehát nem költség a kifizetőnél)


A bérbeadás jövedelme önálló tev.jövedelemként adózik ( bevétel mínusz költség =jövedelem), tehát a jövedelem 127%-a az SZJA alapja.      A 14% százalékos eho alapja: maga a jövedelem, tehát nincs semmiféle szuperbruttósítás, mint ahogy az van az SZJA alapjánál..


Ha a számlaadásra kötelezett nyilatkozatban kéri a kifizetőt az SZJA előleg levonásra, akkor ahhoz ad költségnyilatkozatot a kifizetéseket megelőzően, amit a kifizető (adóelőleg megállapítására kötelezett kifizető) a jövedelem megállapításához figyelembe vesz, illetve alkalmazható az un. 10% költséghányad a jövedelem megállapításához..


Üdv.

adozo1 fogadta el, ekkor: 2011-08-31 14:17
Pont: 10
Téma: Végrehajtás alatt állótól befogadott számla

A vevőnek nem kell ismernie, hogy az ÁFA alany szállító milyen könyvvezetésre kötelezett, vagy éppen mit választott, ha volt választási lehetősége...  Ha az a számla valós teljesítésen alapul és a benne lévő ÁFA levonható.és a vevő kettős könyvvitelt vezető, akkor a vevőnél a számlában lévő ÁFA levonható a számla teljesítés dátum időpontjában.. akár egyszeres könyvvitelt vezető végrehajtás alatt álló, vagy már adószám felfüggesztett ÁFA alany a szállító, akár nem..   A VEVŐNEK SAJÁT ÁFA LEVONÁSA SZEMPONTJÁBÓL NEM KELL NÉZNI/ VIZSGÁLNI/ISMERNI, HOGY A SZÁLLÍTÓJA VÉGREHAJTÁS ALATT ÁLL-E.., HA A SZÁLLÍTÓ APEH VÉGREHAJTÁS ALATT ÁLL, DE AZ ADÓSZÁMA MÉG NEM KERÜLT TÖRLÉSRE, NEM ÁLLT FELSZÁMOLÁS ALATT  A TELJESÍTÉS IDŐPONTJÁBAN ..  A VEVŐT NEM ÉRINTI ÁFA SZEMPONTJÁBÓL A SZÁLLÍTÓ VÉGREHAJTÁS ALATT ÁLLÁSA, SŐT MÉG AZ SEM, HA AZ ADÓSZÁMA FEL VAN FÜGGESZTVE.


ha Te mondjuk havi bevalló ÁFA alany vagy és ez a számla aug-i teljesítésű és a számla is rendelkezésedre áll, akkor augusztusban ezen számla ÁFA tartalma levonható ÁFA-ként kezelendő... Ha szeptember 01 és az aug. ÁFA bevallás benyújtása közötti időszakban ki is fizeted, akkor ráadásul olyan levonható ÁFA, ami a kifizetettsélgi vizsgálatnál kifizetett számlának minősül az augusztusi ÁFA bevallásodban.


Ha olyan ügyletről van szó, ahol teljesítési időpontként a számlán a fizetési határidőt kell szerepeltetni (határozott idős elszámolású ügylet) és a fizetési határidőt augusztusról szeptemberre módosítjátok akkor szerintem a számlát is korrigálni kellene, mivel a telj.diőpontja is szeptemberre változna..  De ha nem ilyen ügyletről van szó, akkor van egy augusztusi telj.időpontra szóló számlád, aminek levonható ÁFÁ-ját az augusztus havi ÁFA bevallásodba állíthatsz be.. s attól, hogy eredetileg aug. lenne a fizetési határidő is, amit Ti csak mondjuk szept. elején fizettek ki.., hát majd nem követelhet késedelmi kamatot, mivel ő "adott" szankció nélküli fizetési határidő hosszabbítást... /egyébként a fizetési határidő nem is kötelező tartalmi kelléke a számlának/


ÁFA tv. 119.§.  Az ÁFA levonása.....


(2) Abban az esetben, ha az adó áthárítására jogalapot teremtő ügyletben a termék értékesítőjére, szolgáltatás nyújtójára a 61. § alkalmazandó, az adólevonási jog - ha e törvény másként nem rendelkezik - az adó áthárítására jogalapot teremtő ügylet teljesítésekor keletkezik.


magyarázat:
A törvény az adólevonási jog keletkezését főszabályként az adófizetési kötelezettség keletkezéséhez - az előzetesen felszámított adónak megfelelő fizetendő adó megállapításának időpontjához köti. A főszabály alóli kivételként a törvény rendelkezik arról, hogy az egyszeres, a bevételi nyilvántartást vezető, vagy nyilvántartási kötelezettségének módosított teljesítési szemléletben eleget tévő adóalanytól történő vásárláskor - amennyiben az ellenértéket pénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, pénzhelyettesítő eszközzel térítik meg - az adólevonási jog nem az ellenérték megfizetésével azonos időpontban, hanem az adó áthárítására jogalapot teremtő ügylet teljesítésének időpontjában keletkezik.


Üdv.



  


 

adozo1 fogadta el, ekkor: 2011-08-31 14:14
Pont: 20
Téma: megbízási díj járulékterhei

Szia!  Mivel azt írod, hogy a megbízási díj elérné a min.bér 30-át.. tehát biztosítási jogviszonyt keletkeztet a megbízás, akkor a céget terhelő járulék az a jövedelem után 27% TB (0,5+1,5+1+24) és még lesz utána 1,5% szakképzési hozzájárulás.


A levonásos TB az a biztosítottat terheli és nem a kifizetőt, a kifizetőnél nem költség.. levonásos TB járulékok: 4% természetbeni eü. 2% pénzbeli eü. és 10% nyugdíjjárulék a jövedelem után számítva. Ezen járulékot attól függően kell vonni a biztosítottól, vagy éppen nem kell 2% eü.bizt.járulékot vonni: hogy van-e máshol heti 36 órát elérő foglalkoztatással járó munkaviszonya, vagy éppen nyugdíjas-e, ha nyugdíjas szünetelteti-e a nyugdíját vagy nem .... továbbá nyugdíjjárulékot attól függően, hogy nyilatkozatot tesz-e arra vonatkozóan, hogy már megfizette/ elérte a max.nyugd.jár.alapot, vagy éppen az adott kifizetőnél az egy napra eső díja a biztosítási időn belül meghaladja -e a napi 21.000 Ft-ot.


Mivel ez a megbízás önálló tev.jövedelem, ahol a magánszemély költségéről nyilatkozhat, akár 50%-ot meghaladóan is fix. összegben, vagy %-oson, de minimum 10% költséghányadra.. az, hogy a minimálbér 30%-át eléri-e a jövedelem, az az adott költségnyilatkozat alapján döntendő el.. 


Ha mondjuk a bruttó díj egy teljes hónapra szóló megbízás esetén 50.000 Ft, de 30.000 Ft-ról ad költségnyilatkozatot, akkor a jövedelme csak 20.000 Ft, ami nem éri el a min.bér 30-át, tehát nem biztosított és akkor csak szja levonás van és kifizetőt terhelő 27% százalékos eho.. (ebben az esetben nem lesz szakképzési alap..)


Abba nem mennék bele, hogy az üzletkötői tevékenység az mennyire lehet egy hónapban 1-2 alkalom... vagy, hogy olyan rendszeres üzletszerű tevékenység-e, ami minimum adószám birtokában folytatható, esetleg vállalkozóként  ...


A megbízásra vonatkozóan a Ptk. fogalmaz meg előírásokat.. A szerződéskötéskor ügyelni kel arra, hogy az a bizonyos megbízási szerződés (munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony) nehogy színlelt munkaszerződésnek minősüljön.



Feketefoglalkoztatás színlelt szerződéssel - Adó Online




www.ado.hu/hirek.php?idx=3461 - Tárolt változat



A költségnyiatkozat: APEH portálról:



Az egyszerűsített foglalkoztatás (alkalmi munka)  egybefüggen max. 5 nap, havi max. 15 nap  nem tudom mennyire alkalmas  üzletkötői feladat ellátására, azon kívül, hogy korlátozott azon felső összeg, ami költségként (adólalap korrekció nélül) érvényesíthető, valamint van  minimális bér fizetési kötelezettség, akkor is, ha egyetlen üzletet sem köt. 


Ha valóban önálló tevékenység üzletkötésre szólna a megbízás, akkor a legegyszerűbb ha vállalkozóval szerződik a cég, rengeteg egyéni vállalkozó  hirdeti magát, hogy üzletkötői megbízást vállalna. De természetesen nem tilos az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban való foglalkoztatás sem, de azzal több a macera.


Üdv.


-------- bocs ha közben már mások is válaszoltak.. elfelejtettem rányomni a küldésre és csak most küldöm.


 

cecil59 fogadta el, ekkor: 2011-08-19 12:50
Pont: 50
Téma: bÉRBEADÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁRAMDÍJ

Szia! Így van.. a bérbeadás járulékos bevétele bérleménnyel kapcsolatban külön kiszámlázott közüzemi díj is. Üdv.

GYRIA fogadta el, ekkor: 2011-08-19 10:20
Pont: 20
Téma: Családi kedvezmény érettségi után

Szia!  Addig amíg a két (kisebb) gyerekre olyan összegű családipótlékot kapsz, amit a 3 gyerekesek kapnak gyerekenként..  (tehát, amíg a nagy lány főiskolán, egyetemen tanul, amikor már őrá ugyan nem jár családi pótlék, de a figyelembe veszik a gyerekek számánál...), addig az un. SZJA-s családi kedvezmény is úgy jár, hogy ez a "remélhetően" felsőfokú okt.intézményben tanuló nagy lány beleszámít a gyerekek számába, de rá már nics családi kedvezmény, a másik kettőre viszont gyerekenként továbbra is a 206.250 Ft/hó adóalapcsökkentő kedvezmény vehető igénybe.., de ez már nyilván nem 3*206.250 Ft, hanem összesen 2*206.250 Ft)  Üdv.


 

nyár fogadta el, ekkor: 2011-08-18 10:43
Pont: 20
Téma: Iparűzési adó megosztása telephelyekre

Szia!  A telephelyet egy ideje már csak az APEH-hoz is lehet bejelenteni..  Szerintem az is telephely, amiről írsz:


Nézd meg a helyiadókról szóló törvény 52.§. 31. pontját.. állandó üzleti létesítmény függetlenül a használat jogcímétől, ahol részben vagy egészben iarűzési tevékenységet (vállalkozási tevékenységet)  folytat... különösen .. iroda, képviselet.. stb...


Feltételezem ezen bérlet iroda költségeit elszámoljátok az adott cég költségei között. s feltételezm, hogy ezt az irodát a cég üzleti tevékenysége érdekében tartjátok fenn..


Szerintem meg kell osztani az ipa alapot olyan jellemzők alapján (személyi jeleggű ráfordítások, vagy tárgyieszközök, illetve a kettő kombinációja alapján,  úgy, hogy az nem fordulhat elő, hogy valamely telephelyre nulla ipa alap essen, ha egyébként összességében van IPA alap..  (nyilván az, hogy megosztott ipa alap alapján fennáll-e ipa kötelezettség is a helyi rendelkezések alapján vagy sem, az már más kérdés..)


Üdv.

leventekovacs1 fogadta el, ekkor: 2011-08-17 15:58
Pont: 7
Téma: Tőkekivonás adózása

Szia!  Nem mindegy, hogy a könyvvizsgáló miért ad korlátozó könyvv.záradékot.. Az, hogy nem a számviteli törvénynek megfelelően történt a tőke kivonás... azalatt nem biztos, hogy azt érti, hogy : mert nem egyszerre kerül kifizetésre a kivonás.. 


Utána olvashatsz tööb helyen is.. akár a keresővel.. pld-ul:


[DOC]

Könyvvizsgálói jelentés a pénzügyi kimutatásokról


Fájlformátum: Microsoft Word - Gyorsnézet
Amennyiben a könyvvizsgálói jelentés egyéb okokból korlátozott záradékot (


véleményt) tartalmaz, a figyelemfelhívásra az alábbi kezdés ajánlott: ...



www.mkvk.hu/letolthetoanyagok/.../standardok.../701_segedlet.doc



A tulajdonosok remélhetőleg nem tőled, a könyvelőtől követelik a még elmaradt részüket.. arra való a taggyűlés, hogy ott meglapozott döntést hozzanak, az ügyvezető meg összehívhatja a taggyűlést, hogy ha úgy néz ki, hogy a taggyűlési döntésnek a cég még sem tud úgy időben megfelelni, mint ahogy azt a döntéskor "elképzelték" ezek a csak kp. fizetést akaró tagok.

Üdv.

hajni76 fogadta el, ekkor: 2011-08-17 11:23
Pont: 25