Nyomtatás Küldés e-mailben Gyorshír szolgáltatás Küldés e-mailben
 

Munka és magánélet – felborult egyensúly

2010.03.17, Forrás: Sajtóközlemény

A magyar cégvezetők szerint rendkívül fontos a munka és a magánélet egyensúlya, ugyanakkor a HR hatáskörébe utalják ennek megteremtését – derül ki az OD Partner szervezetfejlesztő cég HR Tükör nevű kutatásából. A kutatás készítői szerint a vállalati kultúra fejlesztésére, a vezetői és a munkavállalói felelősségvállalás erősítésére van szükség. Ez nem csak a munkavállalók elégedettségét, hanem a vállalat hatékonyságát is szolgálja.

Hírlevél feliratkozás
Értesülni szeretnék a cégvezetéssel kapcsolatos hírekről!

Az eredményes munkához elengedhetetlen a jó munkahelyi légkör, a megfelelő szabadidő garantálása. Tudják ezt a HR-szakemberek is - a legtöbb esetben mégis olyan látszatintézkedéseknek bizonyuló kezdeményezésekkel igyekeznek javítani az alkalmazottak hangulatán, mint a stresszkezelő tréningek, fitneszbérletek juttatása, stb. Éppen ez az a terület pedig, ami sokkal inkább múlik a vezetők hozzáállásán, a menedzsment és az alkalmazottak közötti légkörön, mint a HR rendszereken.

A HR Tükör kutatás idei eredményeiből az derül ki, hogy a cégvezetők és a HR szakemberek között nem tisztázott teljes mértékben, ki felelős azért, hogy létrejöjjön a vállalat alkalmazottai esetében a munka és a magánélet egyensúlya. Pozitív fejlemény ugyan, hogy a vezetők kiemelten fontosnak ítélik ezt a témát, ugyanakkor elégedetlenek a HR e területen végzett tevékenységével. A HR szakemberek ugyanakkor úgy látják, a menedzsment elhárítja magáról a felelősséget, amikor a HR hatáskörébe utalja a megfelelő munka-magánélet arány megteremtését.

Az egyensúly kialakításának lényege ugyanis a vezetőség által a munkavállalók irányába megfogalmazott elvárásokban, konfliktuskezelési hozzáállásban, őszinte és tiszta kommunikációban, valamint támogató figyelemben rejlik. A HR-esek mindebben csak támogató szerepet játszhatnak olyan eszközök és rendszerek bevezetésével, mint például a rugalmas munkaidő, a részmunkaidős foglalkoztatás, a távmunka vagy akár a különféle tréningek elérhetővé tétele. Ezek az intézkedések azonban önmagukban keveset érnek, ha a mindennapokat áthatja a hibázás elfogadhatatlansága, a késő estig tartó munka és a problémamegoldást helyettesítő alkalmazkodás.

A munka és a magánélet egyensúlya elsősorban a vállalati kultúra kialakításához köthető, ami azt is jelenti, hogy az ezzel kapcsolatos döntésekhez a vezetők és HR szakemberek konszenzusára van szükség. Az együttműködésnek köszönhetően a döntések felelőssége megoszlik, ami növelheti a munkavállalók komfortját és hozzájárul a vállalat kultúrája fejlődéséhez.

A vállalati kultúrán kívül természetesen figyelembe kell venni azt is, hogy mindenki maga felelős az életéért és a munka-magánélet egyensúly megtartásáért. Hiba lenne abba a csapdába esni, hogy a panaszkodó munkavállalókat csak áldozatoknak lássuk, hiszen döntéseik révén, vagy éppen a döntések elodázásával, panaszkodással, sodródással ők is hozzájárulnak saját helyzetükhöz - figyelmeztetnek a kutatás készítői.

"Kutatásunk rámutatott arra, hogy sok szakember igen szűken definiálja a munka és a magánélet egyensúlyát, sokszor azonosítják a nyolc órás foglalkoztatással vagy éppen az atipikus foglalkoztatással. Nem szabad elfelejteni ugyanakkor, hogy a konfliktuskezelés, a szervezeti kultúra fejlesztése és a vezető-beosztott szerepek tisztázása szintén ide tartozik. Ezek azonban sokszor már túlmutatnak egy HR-es felelősségi körén." - mondta el Bokor Attila, a kutatás vezetője.

További információ:

Bokor Attila

kutatásvezető
Tel.: 209-2043, mobil: 20/395 4855
E-mail: attila.bokor@odpartner.hu



Vitafórum