Nyomtatás Küldés e-mailben Gyorshír szolgáltatás Küldés e-mailben
 

Hogyan gondolkodik a profi stratéga?

2010.02.03, Petrány Viktória

Ha jól megnézzük, a „sztár” vezérek a stratégiai gondolkodásban jók, nem a stratégiának nevezett dokumentum létrehozásában és követésében. Különbség a kettő között nem csak fogalmi, hanem óriási. S mivel a stratégiai gondolkodás inkább látszik a jövő lényegének mint az évtizedes, fénymásolható módszerek, mielőbb érdemes a gondolkodást is elsajátítani.

Hirdetés
Hírlevél feliratkozás
Értesülni szeretnék a cégvezetéssel kapcsolatos hírekről!

Az egykor megszerzett tudáshoz időnként hozzá kell tenni az újat, ha az élvonalban szeretnénk maradni - ezt senki nem vonja kétségbe. A vállalati vezetők mind jócskán túl vannak a módszerek elsajátításán, ugyanazzal nem akarhatják frissíteni a tudásukat! Dr. Baracskai Zoltán és csapata stratégiai gondolkodást oktatnak, a legfrissebb üzleti "tanmesék" átadásán keresztül; persze, nem fénymásolva... A stratégiai gondolkodás folyamatáról beszélgettünk Dr. Baracskai Zoltánnal.

Mi új van a nap alatt?


Amikor megjelennek olyan kérdések, melyekre nincs válasz a meglévő paradigmán belül, akkor vakmerően paradigmát váltunk. Így találhatunk választ a paradigmaváltás után az új kérdésekre; a régi kérdések közben értelmetlenné válnak - indítja a beszélgetést Dr. Baracskai Zoltán.

A "sztár" vezérek képesek új paradigmákban gondolkodni és így fordítják új irányba (többnyire a siker felé) a vállalatukat. Ha csak a stratégiának nevezett dokumentum létrehozásával és követésével foglalkoznának, aligha lenne változás. Óriási különbség van a stratégiai gondolkodás és a stratégiai dokumentum között. A stratégiai dokumentum készítés korszakában nem tesszük fel azokat a kérdéseket, amelyeket felteszünk a stratégiai gondolkodás idején. A profi-stratéga képzés arról szól, mely dilemmákkal birkózik a stratégiai gondolkodás, ... és mikkel nem.

A változást jól mutatja, hogy ma olyan guruk vezetik a befolyásos üzleti gondolkodók listáját, mint Prahalad, aki a társadalmi felelősségvállalással foglalkozik vagy Gladwell, akinek elbeszélései a szempillantás alatt megszülető "ösztönös döntésekről" vagy arról szólnak, hogyan söpörnek végig viharként az ötletek a világban. Ők már nem modelleket gyártanak a tanulni vágyóknak, hanem kis narratívákban (elbeszélések) írják le felismeréseiket, melyek elsőre talán "nem eléggé szakmaiak" az ábrákhoz és a modellekhez szokott fejek számára. Az elbeszélések azért működnek mégis jól, mert elgondolkodhatunk rajtuk. El kell fogadni, hogy a narratívák legalább annyira lényeges hozzájárulásai a stratégiai gondolkodásnak, mint a termelésütemezés.

Hogyan társítható a stratégiai gondolkodás a vállalati szabályokkal- avagy mihez ragaszkodjunk, és mit engedjünk el?


Az biztos, hogy el kell engedni az egyetlen rendet, ha új elképzeléseket akarunk beengedni. Persze, nem mindenhol kell ezt megtenni - a szállításnak például továbbra is pedáns ütemezés szerint kell megtörténnie. Ezt a szabályozottságot viszont nem lehet átvinni a profi stratégiai gondolkodásra; lehetetlen elrendelni, hogy gondolkodjon a stratéga, ha minden mozdulata le van írva, azaz milyen tudásból, milyen folyamattal mi legyen a végeredmény! Itt mindig visszaüt a túlszabályozás: ha nincs bizalom, nem lehet elvárni, hogy valami új szülessen. Jól leírt technológiával csak terméket lehet gyártani, műalkotást nem!

Azt sem lehet persze, hogy mindenki azt tegye, amit akar, és olyan sem lehet, hogy mindent szabályozunk. A túlmenedzselt szervezetek belenyúlnak a stratéga méltóságába; inkább rákényszerítenek egy elvárt identitást, mintsem rábízzák a döntést. Várható lesz az ellenállása. Mindig vannak persze olyanok, akik azért, hogy részesei lehessenek egy győztes csapatnak, önként feladják identitásukat, és csak annyit tesznek, amennyit kérnek tőlük. Ezért kellenek olyan emberek, akik tudják, hol mennyit lehet szabályozni. Fel kell tudni ismerni, kire mekkora szabadság ruházható, ki az, aki inkább önként szabályokat követ; ők feladatokra lesznek jók. Fontos tehát megtalálni az egyensúlyt a profi stratéga identitása és az integrálódás között. Ebben sokat segíthet egy profi HR partner.

Kellenek az új elképzelések... de nem akármilyenek!


Ha megágyaztunk a stratégiai gondolkodásnak, és jól szabályoztuk a működést, a szervezetben teret kaphatnak az új elképzelések. Itt porondra léphet a stratéga másik fontos segítője, a tudásfrissítő coach, aki - tévedés ne essék - nem kérdéseket tesz fel, hanem elképzeléseket dob be. A sportban a coach az, aki látván a balszélsőt azon vajúdni, hogy cselezzen vagy dobja be a labdát, beordítja, hogy cselezzen, mert csak egy játékos van körülötte. Nem kérdezi meg a játékost, ő mit gondol, elvégre, ha annak lenne rálátása a helyzetre, tudná, mit tegyen! Hogy aztán a játékos mit kezd az elképzeléssel, és annak mi lesz az eredménye, majd meglátjuk.

Az üzletelésben is a berobbanó új elképzelések hozzák a dilemmát: melyikre "repüljünk rá"? - azaz, valahogyan validálni kell az elképzeléseket. Ebben a gondolkodásban a fejlesztési stratégiai partner áll a stratéga oldalán. És hogy hogyan validálják az újat?

Biztos, hogy nem az ismert eszközökkel: az üzletelés hárombetűs kellékeinek egy része lehet hasznos ugyanis a működés ellenőrzésekor, de semmiképpen sem az elképzelés validálásakor. Aki a meglévő szerszámosládából buherál, az csak ismert dolgokat tud gyártani, hiszen a rendelkezésre álló szerszámokat már valamilyen tapasztalat alapján választottuk ki. Az új elképzeléssel nincs tapasztalat. A stratégiai gondolkodásnak nincsenek se szakácskönyvei sem szerszámai.

Hihető elképzelések


Gyanítható, hogy az emberekben, akikre a megvalósítás vár, nem állhat össze az elképzelés egésze, amelyen a profi stratéga a partnereivel és a tudásfrissítő coach-al hosszú ideig gondolkodott. Az elképzelést tálalni kell, ám az új bedobását mindig nehezíti a több olvasat, hiszen az új sosem tuti. Igenis, az új elképzelések homályosak, de hihetők. Ilyenkor mondják, hogy a bedobó ravasz, rafinált, körmönfont. Drucker azt mondja, hogy: "A jövő megteremtése roppant kockázatos. Ám ennél kockázatosabb, ha meg sem próbálkozunk vele."

A homályos elképzelés nem mástól, mint az azt bemutató személytől válik megfoghatóvá: az elképzelés bedobójának hisznek vagy nem. A profi stratéga intellektuális tisztessége nem abban áll, hogy igyekszik elképzelését megalapozni, hanem abban, hogy meghatározza azokat a feltételeket, amelyek között hajlandó feladni.

Dr. Baracskai Zoltán huszonöt éve oktat vezetőket, HR menedzsereket és üzleti coachokat döntéshozatal, problémamegoldás és üzleti gondolkodás tárgykörben üzleti alapképzésen, tudásfrissítő másoddiplomás- és MBA kurzusokon.


A néhány hónap múlva induló profi-stratéga képzés azokat szólítja meg, akik fel tudják dogozni, hogy néha egy kis narratívából többet meg lehet érteni, mint egy ábrából. Nem kötelező persze elfogadni ezt a hozzáállást, de időben szólunk, hogy a tervezés előtt kezdjünk el gondolkodni! - foglalja össze a profi stratégákat megcélzó képzésük célját Dr. Baracskai Zoltán.


Vitafórum