A munka mindenki életében fontos tényező, legyen akár munkavállaló, akár munkáltató. A munka annyira lényeges része életünknek, hogy még az alapjogok közé is bekerült. Életünk igen nagy részét töltjük el munkahelyünkön, és az erre vonatkozó szabályokat, jogokat és kötelességeket jogszabályok és a munkaszerződésünk határozza meg. Fontos tehát, hogy a munkaszerződéssel kapcsolatos alapvető szabályok mindannyiunk előtt ismertek legyenek.
A munkaviszony - ha törvény másként nem rendelkezik, mint például az alkalmi
munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás esetén - munkaszerződéssel jön
létre. A munkaszerződést írásba kell foglalni. Ez minden esetben a munkáltató
kötelessége. Amennyiben a munkáltató a munkaszerződést nem foglalja írásba,
emiatt később nem hivatkozhat arra, hogy a közötte és a munkavállaló között
szóban létrejött megállapodás érvénytelen, mert nem rögzítették írásban. A
munkavállaló is csak a munkába lépést követő 30 napon belül hivatkozhat arra,
hogy a szóbeli munkaszerződés érvénytelen. A gyakorlatban tehát ez azt
jelenti, hogy nem csak a munkáltatónak, de a munkavállalónak is érdekében
áll, hogy a munkaszerződést írásban rögzítsék.
A Munka Törvénykönyve értelmében a munkaszerződésben a felek bármely
kérdésben megállapodhatnak. Nagyon fontos azonban, hogy a munkavállalók
jogainak védelmét szolgáló jogszabályi vagy kollektív szerződésben - ez a
munkáltató és a szakszervezet között létrejött, a munkavállalókat érintő
szerződés - szereplő rendelkezésektől csak a munkavállalóra kedvezőbb módon
lehet eltérni.
Vannak olyan területek, melyeket kötelező a munkaszerződésben szabályozni.
Ezek:
- a munkavállaló személyi alapbére
- a munkakör
- a munkavégzés helye
- a szerződő felek neve, és a munkaviszony szempontjából lényeges adatai
A Munka Törvénykönyve azt is előírja, hogy a munkaszerződés megkötésével
egyidejűleg a munkavállalót tájékoztatni kell:
- az irányadó munkarendről,
- a munkabér egyéb elemeiről,
- a bérfizetés napjáról,
- a munkába lépés napjáról,
- a rendes szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásának rendjéről
- a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának
szabályairól,
- arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e,
- valamint a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet nevéről,
illetve arról, hogy működik-e üzemi tanács.
A tájékoztatást szintén írásban kell átadni a munkavállaló részére legkésőbb
a munkaszerződés megkötésétől számított 30 napon belül. Természetesen ez nem
azt jelenti, hogy a munkáltató köteles a Munka Törvénykönyvében foglaltakat
külön a munkavállalónak írásban átadni. A tájékoztatás történhet úgy is, hogy
a munkáltató jogszabályra vagy kollektív szerződés előírására hivatkozik.