A jogviszony tartama megbízás esetén
2009.09.28, Széles Imre, Forrás: Saját forrás
A megbízási jogviszonyt a Tbj. tv. a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok körébe sorolja. Ebből adódóan a megbízott biztosítási kötelezettségét egyszerű osztással kell elbírálni: a megbízásból származó járulékalapot képező jövedelmet osztani kell a jogviszony tartamával (hónapjaival és napjaival) és meg kell nézni, hogy a kapott hányados havi szinten eléri-e a minimálbér 30 százalékát vagy napi szinten ennek harmincad részét.
Hírlevél feliratkozás
Értesülni szeretnék a munkaüggyel kapcsolatos hírekről!
Megbízási esetén a jogviszony kelte a szerződéstől a teljesítésig vagy a kifizetésig eltelt idő.
Tehát a megbízási jogviszony tartamának elsődlegesen a biztosítási kötelezettség elbírálása során van jelentősége.
Gyakran okoz azonban problémát a jogviszony tényleges tartama a nyugdíj mellett munkát végzők félszázalékos nyugdíjemelésének vonatkozásában is. Sőt most alapvetően ezzel szeretnénk foglalkozni, hiszen magasabb összegű - mondjuk havi 100 ezres nagyságrendű megbízási díj esetében - a biztosítási kötelezettség fennállása egyértelmű, függetlenül attól, hogy az érintett 1 napi vagy 30 napi munkavégzés alapján jutott az összeghez. (Ennek legfeljebb a nyugdíjjárulék-alap felsőhatáránál van jelentősége.)
Nem így a félszázalékos nyugdíjemelés esetében, melynek egyik kritériuma a 365 napnyi biztosításban (egyéni vagy társas vállalkozásban) töltött idő. Amikor ez "összejön", akkor jogosult a munkavállaló a nyugdíjemelést kérni.
(A biztosításban töltött idő okvetlenül azonos a szolgálati idővel (nyugdíjas munkavállaló esetében ennek eleve nincs jelentősége), hiszen a minimálbérnél alacsonyobb jövedelem esetén 1 nap alatt nem lehet 1 nap szolgálati időt elérni.)
A probléma akkor keletkezik, amikor a munkavállalóval a munkaadó keretszerződést köt (pl. szeptember 1-jétől következő év május 31-ig), viszont az un. teljesítés igazolás alapján az derül ki, hogy a munkavégzés nem volt folyamatos, és minden hónapban csak hosszabb rövidebb időt vett igénybe és az érintett a 10 hónap alatt mindössze 90 nap biztosításban töltött időt szerzett.
A szerződésből egyébként mindkét változat következhet.
Oktatási tevékenység esetén például minden további nélkül elfogadható - annak ellenére, hogy a munkavégzés (előadások megtartása, vizsgáztatás konkrét napokhoz köthető -, hogy a munkavégzés tartama folyamatos volt, hiszen az egyes előadásokra fel kell készülni, a jegyzeteket el kell készíteni és a hallgatókkal is folyamatos a konzultáció. Ebből adódóan a megbízás tartama megegyezhet a tanfolyam teljes tartamának az idejével.
De például egy szaktanácsadói szerződésnél a megbízás csak a "keretet" adja és az elszámolás folyamatosan - az elvégzett munka függvényében - történhet.
Ebben az esetben egyértelmű, hogy a havi teljesítmény igazolások alapján állapítható meg a jogviszony tartama.
Ekkor veszi kezdetét aztán a vita, először a munkavállaló és a nyugdíjbiztosítás, majd a munkaadó és munkavállaló között. Sok kellemetlenség kerülhető a szerződés egyértelmű megfogalmazásával, illetve az alkalmazandó nyugdíjas munkavállaló pontos tájékoztatásával.
Vitafórum
HIRDETÉS
HIRDETÉS
|
|