A munkavállaló bejelentési kötelezettsége
2009.09.21, Széles Imre, Forrás: Saját forrás
A munkáltató munkavállalók számára történő tájékoztatási, illetve különböző szervekhez történő bejelentési kötelezettségéről sokat olvashatunk. Kevesebb szó esik viszont a munkavállalók munkaadó felé történő ilyen jellegű kötelezettségéről, melyek egy részét az adó jogszabályokban más részét pedig a Munka Törvénykönyvében találhatjuk. Most ez utóbbiakkal foglalkozunk.
Hírlevél feliratkozás
Értesülni szeretnék a munkaüggyel kapcsolatos hírekről!
Ugyanehhez a 103. § (1) c) pontja annyit fűz hozzá, hogy a dolgozónak munkatársaival együtt kell működnie, és munkáját úgy kell végeznie, és olyan magatartást kell tanúsítania, hogy ez más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodását vagy helytelen megítélését ne idézze elő;
E két általánosan megfogalmazott elvből aztán több konkrét kötelezettség is következik.
Az egyik ilyen - amely ugyan tételesen nem található a joganyagban, de több bírósági döntés is megerősíti - hogy a dolgozó a munkavégzésben való akadályoztatását, "különösen a munkáltató intézkedésének jogszerűségét befolyásoló keresőképtelenségét" köteles (a lehető legrövidebb időn belül) a munkáltatója tudomására hozni.
Az Mt. 108. §-sa viszont egyértelműen kimondja, hogy amennyiben a munkavállaló a munkaviszonyának fennállása alatt további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít, köteles azt a munkáltatójának bejelenteni.
A munkáltató - eltérő megállapodás hiányában - a jogviszony létesítését akkor tilthatja meg, illetve a munkavállalót a jogviszony megszüntetésére akkor kötelezheti, ha a további jogviszony munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné.
Az Mt. 110. § (2) bekezdése értelmében a munkavállaló munkáltatójának köteles előzetesen bejelenteni, ha más munkáltatóval tanulmányi szerződést kíván kötni.
A vezető tisztségviselőre vonatkozik az a szabály, hogy (Mt. 191. § (2) bekezdése) köteles bejelenteni, amennyiben a közeli hozzátartozója tagja lett a munkáltatóéval azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató, vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak, illetőleg vezetőként munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesített az ilyen tevékenységet folytató munkáltatónál.
A munkavállaló (87/A. §) köteles tájékoztatni a munkáltatót, ha nyugdíjasnak minősül.
Csak a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalókat érinti viszont az az előírás, hogy amennyiben a munkavállaló a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít ezt a tényt korábbi munkáltatójának haladéktalanul köteles írásban bejelenteni, ami nem véletlen, hiszen ebben az esetben
• a felmondási időből hátralevő idő tekintetében átlagkeresetre nem jogosult,
• végkielégítésre nem jogosult, (viszont az új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a felmondással megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni).
A munkavállaló érdeke, hogy a szabadságának arra a részére (az összes szabadság egynegyede) vonatkozó igényét, amellyel szabadon rendelkezik időben, szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal bejelentse. (Mt. 134. §)
Szintén a munkavállaló bejelentése szükséges az iskolarendszerű képzésben történő részvétel esetén a kötelezően előírt szabadidő megállapításához (Mt. 115. §), illetve gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállaló pótszabadságának a megállapításához. (Mt. 132. §)
Vitafórum
HIRDETÉS
HIRDETÉS
|
|