Nyomtatás Küldés e-mailben Gyorshír szolgáltatás Küldés e-mailben
 

Fizetés nélküli szabadság

2009.02.19, Széles Imre

A Munka Törvénykönyve pontosan meghatározza azokat az eseteket, amikor a munkavállaló kérésére a munkáltató köteles fizetés nélküli szabadságot biztosítani.

Hírlevél feliratkozás
Értesülni szeretnék a munkaüggyel kapcsolatos hírekről!

Kérésére megilleti a munkavállalót a fizetés nélküli szabadság:

  • ­ a gyermek harmadik életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából;
  • ­ a gyermek tizedik életéve betöltéséig a GYES folyósításának időtartama alatt, feltéve, hogy a munkavállaló a gyermeket otthonában gondozza;
  • ­a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében.
  • ­ a tartós (előreláthatólag harminc napot meghaladó) ápolásra vagy gondozásra szoruló közeli hozzátartozója otthoni ápolása céljából az ápolás idejére, de legfeljebb két évre a munkáltató feltéve, hogy a munkavállaló az ápolást személyesen végzi. A tartós otthoni ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja. (Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő, a testvér valamint az élettárs.)
  • ­ magánerőből történő saját lakásépítés végett, maximum évig terjedő időtartamra. szabadságot kell engedélyezni, ha a munkavállaló magánerőből a saját részére lakást épít. A szabadságot az építési engedélyben megnevezett személy vagy helyette a vele együtt élő házastárs (élettárs) igényelheti. (A kért megszakítás nélküli szabadságot a munkavállaló által megjelölt - legalább egy hónappal előzetesen közölt - időpontban kell kiadni.

Fenti okok kivételéve a munkaadón múlik, hogy hozzájárul-e dolgozója fizetés nélküli szabadságához, tehát erre jogszabály még a GYET esetében sem kötelezi.

A fizetés nélküli szabadság tartama alatt a dolgozó biztosítása szünetel, kivéve, ha azt

  • ­3 évesnél fiatalabb gyermek gondozása,
  • ­ 8 évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermeknevelési támogatásra való jogosultság,
  • 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása vagy
  • 14 évesnél fiatalabb gyermek után járó GYES-re való jogosultság

végett veszi igénybe.

A biztosítás szünetelése azt jelenti, hogy az érintettet nem illetik meg a biztosítottaknak járó ellátások. Ez vonatkozik az egészségügyi szolgáltatásra is, azaz ilyen esetben az érintett (optimális esetben csak a 45 nap letelte után) havi 4500 forint egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett, amennyiben egyéb okból sem jogosult egészségügyi szolgáltatásra. (Pl. a Tbj. szerint az ápolási díjban részesülő személyt megilleti ez eü. ellátás.)

A 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság tartamát a végkielégítés megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni, kivéve a közeli hozzátartozó, valamint a tíz éven aluli gondozás, ápolása végett vette a munkavállaló igénybe. Ez utóbbi ideje alatt egyébként a felmondási védelem is megilleti a munkavállalót, illetve a személyi alapbérét a távollét megszűnését követően a munkáltatónál az azonos munkakörrel és gyakorlattal rendelkező munkavállalók részére időközben megvalósított átlagos éves bérfejlesztésnek megfelelően módosítani kell.

A fizetés nélküli szabadság tartamára a munkavállaló után járulékot vagy tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni nem kell, viszont a biztosítás szünetelését az adóhatóságon keresztül be kell jelenteni az egészségbiztosítási pénztárhoz.

Munkajog és HR a gyakorlatban - a 2009-es változásokkal (4 nap)

Legsikeresebb munkaügyi képzésünk a négy napos, gyakorlati ismereteket átadó "Munkajog és HR a gyakorlatban" c. szemináriumunk!

Ha tudni szeretne mindent az aktuális munkajogi, nyilvántartási, jövedelemadózási, társadalombiztosítási, munkaügyi ellenőrzési és humánerőforrás-gazdálkodási kérdésekről akkor ez a négynapos képzés a legjobb lehetősége erre!


Csordás Izabella
szeminárium menedzser




Telefon:
+36 1 428 3897

E-mail: i.csordas@dashofer.hu


Vitafórum