Nyomtatás Küldés e-mailben Gyorshír szolgáltatás Küldés e-mailben
 

A leltárhiányért való felelősség

Alapvetően a munkaviszonyban a munkavállaló azért a kárért tartozik felelősséggel, amit munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes, vagyis szándékos illetve gondatlan megszegésével okozott. Tehát nem úgy járt el, ahogy tőle elvárható lett volna, holott tudta, vagy legalábbis tudnia kellett volna, hogy mi a helyes magatartás.

Hírlevél feliratkozás
Értesülni szeretnék a munkaüggyel kapcsolatos hírekről!
A leltárhiányért való felelősség ennél sokkal szigorúbb, mert úgynevezett objektív felelősség esete áll fenn, vagyis a munkavállaló vétkességére tekintet nélkül köteles kártérítésre. Akkor is meg kell térítenie a kárt, ha a kár keletkezése és az ő magatartása között semmilyen összegfüggés nincs, abban ő teljesen vétlen.

Leltárhiány a törvény fogalom-meghatározása alapján a leltári készletben, vagyis az értékesítésre, forgalmazásra, vagy kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét, tehát a forgalmazási veszteséget meghaladó hiány. A forgalmazási veszteség elszámolható mértékét a munkáltató állapítja meg.

Fontos, hogy a munkavállalót csak és kizárólag akkor terheli ilyen felelősség, ha írásban leltárfelelősségi megállapodást kötött, és megtörtént a leltárkészlet szabályszerű átadása és átvétele, s végül a leltárhiányt a teljes leltári készletet érintő, előzetesen szabályozott leltárfelvétel során állapították meg. A hiánynak ismeretlen okból kell keletkeznie. Amint a hiány oka ismertté válik, csak vétkessége esetén felel a munkavállaló.

Leltárhiányért való felelősség csak azzal a munkavállalóval szemben érvényesíthető, aki a leltáridőszak legalább felében a munkáltatónál, illetve az adott munkahelyen dolgozott. Az is előfordulhat, hogy több munkavállaló kezeli a leltárkészletet. Ilyenkor velük csoportos leltárfelelősségi megállapodás is köthető. Ebben meghatározhatják a felelősség munkavállalók közötti megosztását, de egyetemleges felelősség, vagyis amikor akár az egész kártérítést egyiküktől lehetne követelni, nem köthető ki.

A kártérítés mértéke a következőképpen alakul:

- a leltári készletet állandóan egyedül kezelő munkavállaló a leltárhiány teljes összegéért felel
- ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli, a leltárhiányért felelős munkavállaló legfeljebb hat havi átlagkeresete mértékéig felel.
- csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a megállapodást kötött munkavállalók átlagkeresetének hat havi együttes összegét.

A munkavállaló törvény adta joga, hogy a leltározásnál jelen legyen, akár személyesen, akár képviselője útján. A leltározás végén a munkáltatónak ismertetnie kell a leltározás eredményét. A munkavállalónak joga van, hogy az eljárás során észrevételt tegyen, a munkáltató őt meghallgassa, ha valamilyen körülményt vele tisztázni szeretne.

A munkáltatónak 60 napja van, hogy a munkavállalóval szemben bíróság előtt kártérítési igényét érvényesítse. Ez a határidő jogvesztő, ha elmulasztják, nem lehet igazolással élni. Persze, a munkáltató dönthet úgy is, hogy nem kívánja a fenti igényét érvényesíteni.
Előfordul, hogy a leltárhiány ténye büntetőeljárás keretében derül ki. Ebben az esetben nem a korábban említett 60 nap, hanem 30 nap áll a munkáltató rendelkezésére leltárhiánnyal kapcsolatos igénye érvényesítésére. Ennek a 30 napos határidőnek a kezdete onnan számít, amikor a nyomozó hatóság a bíróság jogerős határozatát a munkáltatóval közli. Ennek a 30 napos határidőnek a kezdő időpontja az esetben is a határozat kézbesítése napját követő naptól kezdődik, ha a munkáltató a határozat szóbeli kihirdetésénél jelen volt.


Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda
info@kocsis-iroda.hu
www.kocsis-iroda.hu


Vitafórum