Nyomtatás Küldés e-mailben Gyorshír szolgáltatás Küldés e-mailben
 

A rendkívüli munkaidő (1.)

2014.12.16, Széles Imre

Minden munkáltató életében előfordulhat, hogy a feltorlódott munkamennyiség elvégzésére a rendes munkaidő nem bizonyul elegendőnek. Ilyenkor kerülhet sor rendkívüli munkaidő elrendelésére. A rendkívüli munkaidő elrendelésének az indokoltságát a munkáltatónak alá kell tudnia támasztania, vita esetén ennek fennállását bizonyítania.

Hírlevél feliratkozás
Értesülni szeretnék a munkaüggyel kapcsolatos hírekről!

A 2012. évi I. törvény (Mt.) 108. §-a értelmében a rendkívüli munkaidőt minden alaki kötöttség nélkül el lehet rendelni, de amennyiben a munkavállaló kéri, akkor írásba kell foglalni.

Az Mt. 107. §-a négyféle rendkívüli munkaidőt különböztet meg:

  • a munkaidő-beosztástól eltérő,
  • a munkaidőkereten felüli,
  • az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó

munkaidő,  illetve

  • az ügyelet tartama függetlenül attól, hogy az ügyelet alatt ténylegesen milyen időtartamú munkavégzésre került sor.

A rendkívüli munkaidő maximális tartamát az Mt. éves szinten határozza meg. E szerint teljes napi munkaidő esetén naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, azzal, hogy e 250 órát arányosan kell alkalmazni, ha

  • a munkaviszony évközben kezdődött,
  •  határozott időre vagy
  • részmunkaidőre jött létre.

(Kollektív szerződés az Mt-ben említett évi 250 órát maximum évi 300 órára növelheti.)  

Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő

  • a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy
  • csak a következőkben meghatározott esetben

rendelhető el. Így nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése: baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.

Ezekben a helyzetekben a rendkívüli munkaidő tekintetében nem kell tekintettel lenni munkaszüneti napon történő munkavégzés korlátai mellett,, sem  a beosztás szerinti napi és heti munkaidő maximumára sem pedig  a rendkívüli munkavégzés éves maximális keretére.

Nem rendelhető el rendkívüli munkaidő:

  • a munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig,
  • a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén gyermeke hároméves koráig,
  • a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egészségkárosító kockázat fennállásakor,
  • a 18. életévét be nem töltött munkavállaló számára.

A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára - gyermeke hároméves korától négyéves koráig - rendkívüli munkaidő – a már említett vis major helyzeteket kivéve - csak hozzájárulásával rendelhető el.


Vitafórum